Category: Sananda


Kedves Olvasók!

Ezt a csatornázást minden szülőnek és leendő szülőnek ajánlom, talán tisztázni fog néhány viszonyt és harmonikusabbá válhatnak a családi kapcsolatok. Nem utolsó sorban segíthet a szülőnek a megértésben, hogy gyermeke kiteljesedhessen életfeladatában. Jó olvasást! Scarlett

***

nyugibabaBiológiai szüleitek spirituális értelemben vett elengedése

Kedves Barátok!

Nagy örömmel tölt el, hogy újra együtt lehetek veletek. Mindannyian derék harcosok vagytok. Fizikai testben lévő jelenlétetek a Földön ma nagy bátorságról és készségről tanúskodik, szemeteket a külső és belső sötétségre szegezitek és belső tudatotok fényével világítjátok meg azt. Spirituális értelemben vagytok harcosok és fegyveretek az együttérzés és a dolgok megitélésének képessége. A valóságotok félelmei és illúziói nem oldódnak fel egyszerűen a szeretetben és az együttérzésben. Ezeknek a lényegi és példamutató tulajdonságoknak szükségük van a férfias kiegészítő párjukra a tiszta és világos megitélés képességére. Az együttérzés lehetővé teszi, hogy észleljétek egy személy lelkének fénymagját, még ha az az illető tele van negativitással. A megitélés képessége megmutatja számotokra a félelemmel és elnyomással kapcsolatos energiák bármilyen formájú jelenlétét és megadja számotokra azt a távolságot, mellyel azt saját energiamezőtökön kívül tarthatjátok.

Ahhoz hogy tudjátok, kik vagytok, el kell engednetek azt, ami nem vagytok. A megitélés képessége segít nektek annak elengedésben, ami nem vagytok. Az megitélés képessége a kard ereje [az igazság kardjának ereje], az az energia, ami segít nektek, hogy meghuzzátok saját határvonalaitokat és ráleljetek saját utatokra. Ezt nevezem férfias energiának és ez a nőies tulajdonságok, mint a megértés és a megbocsájtás szükségszerű kiegészítése. Kiemelném a megitélés kardjának fontosságát ebben a közvetítésben, mert nagyon fontos a ma megbeszélt probléma szempontjából.

Ma a szüleiddel és a biológiai családoddal való kapcsolatról szeretnék beszélni veled. Amint rálépsz a spirituális növekedés útjára, ez a proléma valamikor figyelmed fókuszába kerül.

Van, aki a fizikai testbe való születést a sötétségbe való lebukásként tekinti, ez akkor helytálló, ha ezt a történést függetleníted a bűntől és bűnösségtől. A születés folyamata valóban ugrás a mélybe, ehhez – lelked egy része – beleegyezését adta. Ugyanis lelked magjában úgy döntöttél, magadra vállalod ezt az inkarnációt és érezted magadban a bizonyosságot és a kitartást, ami szükséges ennek a feladatnak a beteljesítéséhez. Azonban abban a minutumban, amikor beleugrasz a fizikai testbe, úgymond beszippant a tudat-lanság, az ismeret-len időleges állapota. Amint belépsz a Föld anyagi valóságába, a tudatodat körülfonja egy háló, ill. bizonyos illúziók hipnotikus hatása alá kerülsz, melyek nem mások, mint a Földön élő LEGTÖBB EMBER GONDOLKODÁSMÓDJA. Ez olyan, mint egy háló, amit kifeszítenek köréd.

Amikor belépsz a földi életbe, akkor a másik oldalra való emlékezés még friss és élő, de nincsenek szavak, amivel ezt kifejezhetnéd. Nem találsz lehetőséget, hogy átadd másoknak az olyan egyszerű dolgok, mint a feltétel nélküli szeretet és a biztonság érzésének igazságát, aminek jelenlétét mindenütt érzel. Az otthon energiája még nyilvánvaló számodra, olyan természetesen érzed magad benne, mint hal a vízben. De ekkor belépsz szüleid fizikai világába és pszichés valóságába. Kinyújtod feléjük a kezed, életben akarod tatani az otthon érzését, de úgy tűnik, mintha elvágtak volna tőle, mintha rád dobtak volna egy halászhálót. Ez a születési trauma, ami mély fizikai és mély spirituális aspektusokat hoz magával.

Az eséskor téged felfogó háló, mindenekelőtt szüleid életmódja alapján van „kifeszítve”, alapvető életfelfogásuk, az önmagukkal való kapcsolatuk és a veled kapcsolatos reményeik, kívánságaik szerint alakítva.

Amikor megszülettél, a kollektív tudat a Földön ego-központú uralom alatt állt, ami még manapság is fennáll. Az idők változnak, de van egyfajta átmenti fázis, amikor idő szükséges ahhoz, hogy megvalósulásuk előtt lendületbe jöjjenek a dolgok és hogy egy alapjaiban nagy átalakulás jöhessen létre. Jelenleg még ebben a kezdeti fázisban vagytok és a rejtett hatásotok ebben a tekintetben ÉLETBEVÁGÓ. Tehát, amikor beléptetek a Földre, egy ego-alapú tudat által uralt valóságba érkeztetek és ezt a szüleitek energiáin keresztül tapsztaltátok meg.

Amikor belépsz a szüleid által megélt ego-alapú tudat valóságába, akkor szembesülsz számos uralkodó illúzióval, amelyek közül három fontosat szeretnék megemlíteni.

  1. A mesteri mivoltotok elvesztése

Az első illúzió a mesteri mivoltotok elvesztése. Miközben felcseperedsz, és felnőtté válsz, elfeledteti veled az illúzió, hogy te magad vagy mindannak a teremtője, ami az életedben történik. A legtöbb ember nem ismeri fel saját teremtéseként azt, ami az életében történik. Gyakran nagyobb hatalmak áldozatainak érzik magukat, akik életüket befolyásolják és alakítják. Ez a mesteri miovoltotok elvesztése.

  1. Az Egység elvesztése

A szüleid által tükrözött kollektív tudatba való ugrással egyidőben elveszíted a minden élővel összekötő Egység érzését. Az alapvető érzés, hogy minden Egy lassan kiszűrödik a tudatodból és arra ösztönöznek, hogy felépítsd saját egódat. Az ego-alapú tudat elképzelésének megfelelően mindannyian a létezésért harcoló egymástól elkülönült lények vagyunk, harcolni kell a túlélésért, az élelemért és az elismerésért. Úgy tűnik bezártak minket saját testünkbe, saját pszichés valóságunkra korlátozódunk, a másokkal való igaz és nyílt kapcsolat nélkül. Ez az elszigeteltség illúziója és az ezzel együtt járó elhagyatottság tragikus jelentősége.

  1. A szeretet elvesztése

És ott van a szeretet elveszítése, tehát a feltétel nélküli öröm és biztonság érzése, ami teljes egészében szíveteké, veletek született természetes jogotok. Amint beléptek a földi birodalomba, ahol a szeretet energiája semmi esetre sem magától értetődő, megkezdődik a szeret minden fajta energiával való összemosása, amik nem azonosak a szeretettel, mint például a csodálat, gazdagság vagy érzelmi függőség. Ezek az eltorzult szeretet-fogalmak akadályozzák kapcsolataitokat és alapjában arra ösztönöznek, hogy folyamatosan valami rajtatok kívül elhelyezkedő dolog után kutassatok, hogy újra rátaláljatok a feltétel nélküli szeretet érzésére, ami mélyen jelen van bennetek.

Hogy mennyire érintenek benneteket ezek az illúziók vagy veszteségek, az a szülői házatok különleges energiájától és a családi környezettől függ. Általában a szülői tudat az ego és a szív keveréke, félelmek és fény vegyülete. Bizonyos területeken a szüleitek úgy tűnnek horgonyt vetettek, megragadtak a fent említett illúziókban. Más területeken azonban megvilágosodtak, például, ha belső növekedésük során szenvedést tapasztaltak meg egy bizonyos témában, ami megnyitotta szívüket. Az az ego-illúzió, amiben megrekedtek egy specifikus út, mert minden szülő és minden család esetében más és más.

Amikor megérkeztek ebbe a specifikus energia-összjátékba a tudatotok még szélesre tárt és alig érzékelitek a személyes határokat. Csecsemőként fokozatosan átveszitek szüleitek energiáit, mint egy erős lenyomatot, ami a későbbiek folyamán mély hatást gyakorol rátok a dolgok megélését illetően. Ekkor még nincs szűrőtök. Csak sokkal később, amikor körülbelül a pubertás időszakában érzékelitek önmagatokat, ekkor fejlődik ki az a tudat, amely segítségével áthatolhattok ezeken az energiákon, hogy rájöjjetek, mi az, ami számotokra jónak és természetesnek hat és mi nem.

Először nagyon erőteljesen kötődtők a szülői paradigmához [hitrendszerhez, életképhez] és amikor idősebbek lesztek akkor az önmegismerés során megkérdőjelezitek szüleitek nézőpontját, ahogyan ezt saját identitásérzésetekkel is teszitek. Ez a pszichés növekedési folyamat nagyon rokon az ego-tudatból a szív-tudatba való átmenettel.

A földi élet természetes szintjei, a biológiai és pszichológia ciklusok és évszakok korrelálnak a spirituális értelemben vett természetes fejlődési szintekkel. Az ego-tudat szív-tudatba való átmenetele gyakran párhuzamosan zajlik a biológiai családotokat markában tartó, korlátozó és félelmet keltő energiákkal.

Az egyéni lélekkénti születés során átélt kozmikus születési trauma bizonyos módon minden alkalommal megismétlődik, mikor egy új földi életet kezdtek meg. A születésetek pillanatában a szüleitek a föld-energiákhoz tartoznak. Ők már hozzáigazodtak ehhez a dimenzióhoz és az itt uralkodó törvényekhez. Ezek gyakran korlátozó törvények, amik a gyermek számára egyáltalán nem természetesek. Így a szülők képviselik a gyermek számára az ego-alapú tudatot, ez pedig a (fent említett) három illúzió energiájával azonos. Ezzel találkozik a gyermek a szülői otthonban és ettől függ, milyen energiák befolyásolják mérvadóan a gyermeket élete végéig.

Különösen az első három hónapban érzékeli a gyermek mélyrehatóbban a környezetét. A szülői energiák – racionális gondolkodás vagy védekezés nélkül – behatolnak a gyermek tudatába. Másrészt viszont a gyermek emlékeiben, tudatában ott van még az emlékezet a darabka mennyországra, amit még nem színeztek át az illúziók, ami még természetes létállapotnak ismeri a szeretetet, a mesteri mivoltot és az egységet. Ez az emlék konfrontálódik a gyermeket körülvevő ego-energiákkal és egy mélyen fájdalmas konfliktushoz vezet. Előfordulhat, hogy a gyermek visszafordul és szeretne hazamenni, ami egy kezdetektől jelen lévő erős élettel szembeni ellenállást okozhat. Így ismételten megtapasztalja a kozmikus születési traumát.

Hogyan boldogul a gyermek a rázúduló energiák konfliktusával? Letöbbször elrekeszt néhány (tudat)részt a többitől. A gyermeki tudat egyes részei elrejtőznek. A gyermek affelé fog hajlani, hogy összehangolódjon, igazodjon a szülei energiájával, mert a kezdetekben teljes egészében tőlük függ. A gyermek egy nagyon sérülékeny állapotban van, táplálékra, ill. a szülők szeretetére van szüksége. Az egység, a szeretet és a mesteri lét természetes állpotára való emlékei a gyermek ajándéka szüleinek. Ők legtöbbször nem képesek elfogadni ezt az ajándékot, mert ellepte őket az illúziók energiája. Így képtelenek gyermeküket igazán érzékelni.

A szülők természetesen egykor szintén gyerekek voltak és szintén átmentek ezen a folyamaton. Tehát a szülők nem tudatosan kényszerítik gyermekeikre félelmeiket és illúzióikat. De felnőttként azonban sok ego-alapú tudatenergiát emeltek át magukba tudattalanul.

A gyermek születésének pillanatában a szülők gyakran egy átmeneti felébredésen mennek keresztül. Megfigyelni, ahogyan egy ártatlan, apró teremtmény az anya testéből kibújik, ahogyan rábízza magát a világra olyan nyiltan, sebezhetően, szinte mindenkiben egyfajta mély ámulatot kelt. Ez a szent pillanat a szülők tudatában ajtót tár az otthonukra, anélkül hogy tudnák, rátalálnak önmagukban az isteni magra, ami jól ismeri a feltétel nélküli szeretetet és az Egységet. Egy időre egy szent térbe helyeződnek át és ráéreznek, kicsodák is ők az illúziókon túl. De ez gyakran csak egy átmeneti, felcsillanó állapot, mert később a dolgok újra leülepszenek és visszatérnek a normál kerékvágásba. Gondolkodásuk és érzékelésük hajlamos arra, hogy visszaessen a régi mintába. Így ismét visszazárul a szív-központú tudat kinyílása.

De mi történik a felcseperedő gyermekkel? A legtöbb gyermek azt választja, hogy szigorúan alkalmazkodik a szülői keret-mintához, így elveszíti az eredeti lélekenergiájával való kapcsolódási pontot, amit még az inkarnáció elején intenzíven észlelt. Ebben az első életfázisban (a pubertáskorig) annyira lefoglalja őket a világgal való ismerkedés és a szülők szeretetének és figyelmének a megszerzése, hogy elfeledik, ki is ők valójában.

Ez milyen hatással van a gyermekre? A gyerekek féktelenül vágynak a szeretetre és az óvó gondoskodásra. Ha ez a vágy a szülők energiájában félelemmel telített és blokkolt részeivel találkozik, a gyerekek összezavarodnak. Ez fájdalommal és az elveszettség érzésével jár. De ezeket az érzéseket elrejti önmaga elől, mert azok túlságosan fájdalmasak a sebezhető és nyitott állapotukat tekintve. A gyermek előnyben fogja részesíteni a vakságot és a szeretet illúzórikus képeit fogja megteremteni. Hogy érzelmileg túlélje ezt a helyzetet, engedni fogja, hogy a szülők hamis képei összezavarják, mert ha a feltétel nélküli szeretetre nincs kilátása a gyerekeknek, akkor a feltételhez kötött szeretet a semminél azért jobbnak tűnik. A gyermek általában visszafordul, hogy a számára szükséges otthonról ismert szeretetet és biztonságot megkapja. És ezért a szeretet hamis energiáit fogja megkapni. Például össze fogja téveszteni a szeretetet a szülők büszkeségével, ha bizonyos sikereket ér el, vagy ha érzelmi függőségi viszonyt alakít ki egyik szülőjével.

Mindig, mikor a gyermek valami olyasmit tesz, ami büszkeséggel tölti el a szülőket, és amiért dicséretet kap, akkor szívét örömmel átitatva, nyitottnak érzi, hogy kedvelik és elismerik. Azonban a szülői büszkeség nem a gyermek valódi megértéséből fakad, nem arra alapoz, amit a gyermek valóban meg akar tapasztalni, hanem inkább a társadalom elvárásaira és ebben az esetben a büszkeség valójában egyfajta méreg. A gyermeket a külső normák alapján jutalmazzák meg, miközben a szeretet azt jelenti, hogy a gyermek belső világába kell becsatlakozni – tudni kell, mi az, amit ő ebben az életben véghez szeretne vinni. Ha a figyelem folyamatosan a külső sikerekre irányul, akkor ezzel félrevezetik a gyereket azzal a hittel, hogy a siker egyenlő a szeretettel és hajlani fog arra, hogy magát hibáztassa, ha nem azt teszi „amit kell”, amit a külső világ normáihoz való alkalmazkodás során elvárnak tőle. Ha felnő, talán olyan emberré válik, aki nem ismeri fel, ha túllépi a határait, vagy ha túl sokat dolgozik. Ezeknek a gyerekek egyszerűen az lesz a szükségletük, hogy mindig és mindenkor sikeresek legyenek, és nem ismerik fel, hogy függővé váltak a kemény munkától [sikertől].

A valódi szeretet energia másik torzulása, amikor a gyermek összetéveszti a szeretetet az érzelmi függőséggel. Sok gyerek szeretve érzi magát, ha úgy érzi a szülőknek szükségük van rájuk. Ezzel egy lyukat töltenek meg a szívükben, amiről a szülőknek kellett volna gondoskodniuk, és ha ebbe belecsúsznak, akkor ez az érzelmi függőség válik szülőpótlékká. A gyermek próbálja biztosítani a szeretetet és a támogatást, amit a szülők legbelül hiányolnak. Ily módon ez a függőség tetszeni fog a szülőknek és a gyerekek megszerzik a szeretet, amire annyira nagy szükségük volna. De ez a fajta szoláglat természetesen nem azonos a szeretettel. Sokkal inkább az energiák veszélyes összevisszasága, ami a későbbiek során sok nehézséget fog okozni, a szülő-gyermek kapcsolatban és később felnőttként az intim kapcsolatok terén is.

Sok szülő maga is megélte ezt a szeretethiányt gyermekkorában. Őket sem érzékelték önvalójukban szüleik. Ez lényükben mélyen ülő fájdalmat és az elhagyatottság érzését okozta. Ha ők is szülőkké válnak, gyermeküket vegyes érzésekkel ölelik át. Egyrészt belsőjülből fakadó igaz szeretetettel, másrészt egy tudattalan szükséglettel, hogy a szerethiányért kárpótlást kapjanak. A szülők gyakran saját lelki sebeiket próbálják meggyógyítani a gyermekükkel való kapcsolaton keresztül. Ha ezt nem tudatosan teszik, akkor gyermeküket pótszülőnek használják. A gyermeknek kell megadnia azt a szeretetet, amit a saját gyermekkorukban hiányoltak.

Ha ez következik be, akkor az üzenetek, mint a „szeretlek” és a „szükségem van rád” teljesen összekavarodik a gyermekben. A gyermek energiája nem marad a sajátja, mert bár megcsapolja a szülők szükséglete, de ez a megcsapolás jó érzést kelt a gyermekben. Ez az érzelmi megcsapolás egy hamis biztonságérzetet kölcsönöz a gyermeknek. Amikor felnő a gyermek, akkor ez az érzés csak mímelni fogja a mély szeretet érzését, miközben ezt az energiát az adott partner elvonja és (ki)használja. Akkor érzi magát szeretve és elfogadva, ha túllép a határain, ha valóban mindenét odadja, amit csak tud. Az érzelmi függőséget, még a féltékenységet és a birtoklási vágyat is a szerelem/szeretet formáiként fogja értelmezni. Miközben ezek az energiák homlokegyenest ellentétesek. Az önvaló eme tragikus elvesztése abból fakad, hogy összetévesztjük a „szeretlek”-et a „szükségem van rád”-dal.

Eddig azt hangsúlyoztam ki, hogyha gyermekként a Földre érkezel, akkor belemerülsz a felejtés óceánjába, ami illúziók szövevénye, ami első pillantásra úgy tűnik, leránt téged a mélybe. Azonban a lélek szemszögéből nézve, átengeded magad annak a lehetőségnek, hogy félrevezessenek. Amikor a Földre inkarnálódsz akkor mélyen magadban abban bízol, hogy rátalálsz a megoldásra és az utadra. Ez a te küldetésed, hogy megtaláld a kiutat az illúziókból és hogy a megoldás energiáját, a szeretet energiáját és tisztaságát elhozd és megoszd a világgal.

Életed során bizonyos időkben alkalmad és lehetőséged lesz, amikor segítséget kapsz, hogy teljesítsd a küldetésed. Növekedésed folyamán bizonyos emberekkel ill. helyzetekkel szembesülsz majd, akik/amik segítenek vagy felszólítanak, hogy rájöjj, ki is vagy valójában. Finoman terelnek vagy erősebben meglöknek az életed során, attól függően mennyire vagy önfejű. Midenképpen szükségszerű, hogy elengedd az életről alkotott hamis képeket, ami szüleid energiája révén hozományoddá vált. Ez járhat identitáskrízissel, ami hasonlít a könyv első részében említett egóból a szívbe történő átmenet első lépéséhez. Úgy tünhet már semmi sem biztos és mindent meg kell vizsgálni, amit valaha hittél. Valójában lelked minden követ megmozgat, hogy hazavigyen téged. Lelked addig fog dörömbölni az ajtódon, amíg ki nem nyitod, és meg nem szabadítod önmagad.

Életed jelentős történései mindig azt célozzák meg, hogy lehetőséget biztosítsanak számodra a növekedéshez és az önmagadhoz való visszatéréshez. De bátorságra és eltökéltségre van szükség, hogy ennek a keresésnek a mélyére ássatok, és hogy visszaszerezzétek az újszülött gyermek energiáit. Ezeket az energiákat még nem homályosította el a mesteri mivoltotok, a szeretet és az egység elvesztésének illúziója. Így időlegesen eltávolodsz a saját lélekenergiádtól, mert az elterel téged attól, amit normálisnak és helyesnek tekintesz. Lelked dacos szellemnek tűnhet számodra, mert megszoktad ezt a világot és a szüleid által kitaposott ösvényeket.

Ahhoz hogy az ego-alapú gondolkodástól megszabadulj, szükséged van a férfias energiájú öntudatra és itéletalkotási képességre, ahogyan a nőies energiájú szeretetre és megértésre [együttérzésre] is. A szüleidet illetően a megitélés képessége azt jelenti, hogy elhatárolódsz a félelemtől – ami fájdalmat okoz, és ami korlátozza az energiádat – amivel eddig tápláltak téged. Emlékezz a kard energiájára, amit az elején említettem. Hogy spirituális értelemben elengedd a születési családodat, képesnek kell lenned különbséget tenni a saját és a szüleid energiái között és képesnek kell lenned a téged korlátozó és fojtogató kötelékeket elvágni.

Első sorban nem arról van szó, hogy dühödet és frusztrációdat fejezd ki irányukban vagy, hogy elmeséld mennyire félrevezettek. Néha jót tesz, ha megpróbálod álláspontodat vagy érzéseidet közvetíteni feléjük. De néha egyáltalán nem fogják megérteni, amit közölni próbálsz velük. Lehetséges, hogy azt a részt, ami benned másképp van, és szembe helyezkedik az ő életmódjukkal, egyszerűen nem tudják befogadni. A szülői energia-kötelék feloldása első sorban azt jelenti, hogy ezeket az energiákat a saját fejedben és érzelmeidben kell feloldanod. Arról van szó, hogy befelé tekints önmagadba és próbálj rájönni, hogy milyen mértékben éled nagy csendben a szüleid illúziócsomagját, ami az ő tetteiken és tétlenségükön, félelmeiken és ítéleteiken alapszik.

Először ezt tisztázzátok magatokban és enegdjétek el mindezt, amint készen álltok rá, hogy megbocsájtotok nekik és valóban elhagyjátok a szülői házat. Csak, ha belső szinten vágjátok el a kötelékeket és vállaljátok fel saját életetek feletti felelősségeteket, csak akkor hagyhatjátok el valójában a szüleiteket. Ekkor mondhattok tisztán nemet a félelmeikre és illúzióikra (itéletalkotás képességének kardja). Azonban ezzel egyidőben azt is felismeritek, hogy szüleitek semmi esetre sem azonosak félelmeikkel és illúzióikkal. Ők is Isten gyermekei, akik megpróbálják teljesíteni lelkük küldetését. Ha ezt egyszer átérzitek, akkor érzehetitek ártatlanságukat és képesek lesztek megbocsájtani.

Bizonyos tekintetben szüleitek áldozataivá váltatok, abban az értelemben, hogy ők testesítették meg az ego-alapú tudatot. Rövid időre és részben az illúzióik szerint éltetek. Gyerekekként nem is volt más választásotok. De ha képesek vagytok túllépni az érzésen, hogy szüleitek áldozatai vagytok, akkor ez lehet életetek leghatalmasabb áttörése. Szabad személyiséggé változtat benneteket, ha felismeritek gyermekkorotok mély energetikai benyomásait, bevésődéseit és tudatosan eldöntitek, melyek azok, amelyek jót tesznek és melyek azok amiket inkább el kellene engednetek. Ez a mesterré válás.

Akkor már nem fogtok a szüleitek kívánságaihoz és vágyaihoz igazodni – feltéve, ha azok nem egyeznek meg a sajátjaitokkal. Ezzel egyidőben már nem lázadtok ellenük. Láthatjátok, hogy az általuk felkínált hamis képek, már nem tartoznak hozzátok és kész! Nem kell elítélnetek szüleiteket az miatt, hogy ezzel terheltek benneteket. Szerethetitek őket, miközben világosan elhatárolódtok hitviláguktól.

Összefoglalva elmondható, hogy szüleitek vezetnek be az ego-alapú tudatba, másrészt rajtuk keresztül vagytok képesek ezt átszárnyalni, amikor szeretettel és megbocsátással elengeditek és felfedezitek önmagatokban a független mestert, akik vagytok.

Csatornázta: Š Pamela Kribbe

Magyar nyelvű fordítás: Scarlett

Forrás: http://www.jeshua.net/de

***

Kapcsolódó anyagok:

https://kristalyhang.wordpress.com/2014/10/18/gaia-a-tarsadalom-atalakitasa-2014-10/

https://kristalyhang.wordpress.com/2013/12/29/pamela-kribbe-kapcsolat-az-ujkor-gyermekeivel/

https://kristalyhang.wordpress.com/2014/01/09/maria-kapcsolat-az-ujkor-gyermekeivel-2-resz/

 

 

Reklámok

Kedves Olvasók!
Mostanában nem igazán vonzott egy üzenet sem…valahogy eléggé recsegnek a vonalak (legalábbis nálam)… de azért találtam egy örök slágert a nő és férfi egyensúlytalanságáról, ami ugyebár bolygónk népbetegségének számít.
Pamela Kribbe csatornázása szépen összefoglalja a kardinális kérdéseket ebben a témában és kibontja a probléma gyökereit, ír a férfiak „lyukas” szívéről és a nők elveszített „zsigeri” erejéről, illetve tanáccsal segít az öngyógyuláshoz…Összességében rendkívül hasznos olvasmány! Jó olvasást és gyakorlást! S.

***

párbanKedves Barátok!

Mária Magdolna vagyok. Szívem melegével és örömével üdvözöllek benneteket. Ismerlek benneteket. Tudom, kik vagytok. Rokonlelkek vagyunk és a magunk módján ugyanazt az utat járjuk mindannyian. Ma a női energiáról szeretnék beszélni és arról, hogy ez az energia miként virágozhat fel a jelen időkben, mert ennek jelentős szerepe van a tudatváltozásban, amin az emberiség egészének keresztül kell mennie. Az egész világban és az egyes emberek esetében is szükséges a női és férfi energiák egyensúlya. A női energiát hosszú időn keresztül elnyomták, károsították és megsebezték és ez a férfi energiák egyoldalú felülkerekedéséhez vezetett. Első pillantásra úgy tűnik, mintha már újra visszaállt volna az egyensúly: sok országban a nők majdnem olyan jogokkal rendelkeznek, mint a férfiak. A világ ezen országaiban a nők ugyanolyan szabadon valósíthatják meg önmagukat, mint a férfiak, képezhetik magukat és lehetőségük van karrierépítésére, hatalmi pozíciók vállalására és magánvagyont gyűjthetnek.

De a mélyebb szinteken hiányzik valami ebből az egyensúlyból. Mert amikor a nők ilyen módon harcolják ki az egyenjogúságot, akkor valójában az történik, hogy elsajátítják a férfi energia dominanciáját és azt, a saját érdekeiket szolgálva hasznosítják. Ezzel nincs gond, de a kérdés az, hogy képes-e ez a női lelket mélységében kielégíteni. Ahogyan egyébként szintén kérdéses, hogy a férfi lelket a hatalom és a felsőbbrendűség megszerzése mélységesen kielégíti-e.

Ezekben az időkben egyre több ember keresi a mélyebb beteljesülést, követik inspirációjukat életükben, keresik a kapcsolatot a Földdel és embertársaikkal, a félelem helyett a szívükben bíznak…ezek az ideálok érintik meg most a fiatal emberek szívét. A régi kontrollt és elnyomást képviselő férfi energia elérte a végidejét. Most egy új, másképp gondolkodó és érző generáció van jelen, mely magában hordozza a lehetőséget a női energiák valódi feltámadásához. Itt nem csak a nők szociál-politikai jogairól és szabadságáról van szó, hanem a lélek által elszenvedett mély belső sebek valódi gyógyulásáról.

Mi történt a múltban a női energiával? Sokféleképpen legyengítették, szellemi és testi erőszakkal. Erről sok feljegyzés megtalálható a történelemkönyvekben, ezt talán nem kell bővebben kifejtenem. Figyelmem ma mindenekelőtt arra irányul, amit az erőszak okozott a női energiában. Ha a kollektív női aurát, tehát a nő átlagos energiamezőjét szemügyre veszitek, akkor azt látjátok, hogy a has területén üresség van jelen. Ott egy lyuk található. Az alsóbb energiaközpontok területei – a köldökcsakra, szex-csakra és a gyökércsakra- kiüresedtek és elgyengültek. Sok nő esetében, lehet olykor csak félig tudattalanul, jelen van az értéktelenség, a méltatlanság, a félelem és a bizonytalanság érzése. Az eredeti női hasból induló (zsigeri) erő vitális és leföldelt: a nők természetből fakadóan veszik fel a kapcsolatot a Földdel, az évszakok ritmusával és a bölcsességet, mint a szívben gyökerező magától értetődő önérték érzéseként és megbecsülésként élik meg. Ez az évszázadok folyamán elveszett és a természetes hasból [napfonat-csakrából] induló, alapot nyújtó erő nélkül a nő nem képes egyenletesen kapcsolódni a szívével az őt körülvevő világhoz. Ez azt jelenti, túl sokat ad magából és elveszik a másikban, visszahúzódik a térből és nem szab határokat.

Ha az elutasítás, az erőszak és a megalázás a magotokig hatol, akkor az energiamezőtökben egy eltolódás történik. Tudatotok visszahúzódik a hasatokból, ami az érzelmek, a kapcsolatok és az intimitás székhelye. Egy nő visszahúzódik erről a területről, ha túlságosan fájdalmassá válik számára az ott való jelenlét. Lehasad onnan, elhatárolódik. A tudat felszökik és az aura felső részében ragad. Az érzelmek elsekélyesednek, depresszió vagy fáradtság léphet fel, mert nem fér hozzá az illető a saját érzelmeihez és nem képes irányítani őket. Az átélt erőszak traumáján kívül és az ebből fakadó mély érzelmi zavarodottság mellett, önmagatok elvesztése miatt a szívfájdalomhoz az üresség érzése társul. Röviden fogalmazva, ez történt a női lélekben. Még ha nem minden nő mutatja egyforma erősséggel ezeket a mintákat, mégis egy általános tendenciáról beszélhetünk, amit következőképp foglalhatunk össze:

– a medence, mely az érzelmek, a szexualitás és az intimitás területe és természetből fakadóan kapcsolatban áll a Földdel, általában üres. Fenyegető az ott való tartózkodás, a fájdalmak miatt, amik emlékként vannak jelen és az erő miatt is, ami ott leselkedik. Ijesztő ennek az erőnek átadni magatokat.

– a visszavonulás következményeként létrejön egy hasadék az energiamező alsó és felső része között, a szív és a napfonat (has) területei között.

– a szív energiája, a szeretet és az inspiráció központja csak elégtelenül képes kiáramolni és csak elégtelenül tud kapcsolódni a világgal és más emberekkel. Túl sok félelem és bizonytalanság van jelen vagy olyan túlzó erővel kapaszkodtok másokba, hogy elveszítitek önmagatokat és érzelmileg függővé váltok másoktól.
Azok a nők is mutatják ezeket a mintákat, akik nem szenvedtek el (szellemi, testi vagy szexuális) erőszakot. Mert egy vagy több életükben is jelen volt a női energia károsítása, ami a mostani inkarnációban még nem gyógyult meg teljesen. Más életekből hordoztok magatokkal régi mintákat. Nőként, a kollektív női lelken keresztül befolyásolt benneteket az általánosan uralkodó kép a női-létről, valamint a múltban gyűjtött tapasztalatok. Amit itt körvonalaztam, az minden nőt érint. Egyetlen nő számára sem magától értetődő, hogy természetesen áramoltassa a hasból (żsigerből) áramló erőt.

Egyre szükségszerűbbé válik a tudat-átalakítása ezekben az időkben, hogy a hasban [napfonatban] keletkezett energetikai seb meggyógyulhasson. Ha spirituális területen fejlődtök és érzitek a késztetést, hogy szívetek mély inspirációjára hallgatva éljetek, nőként fel fogjátok fedezni, hogy mélyen ülő félelmekre bukkantok. Hogy határokat szabjatok, hogy naggyá tegyétek magatokat, hogy kiegyenesedjetek és szembenézzetek a konfliktusokkal, mindez nem természetes, és mélyreható kérdések boncolgatásába terel az önértékelés és az önmagatokhoz való hűség témájában. Bizonyos értelemben nőként szükséges volna, hogy a kollektív női fájdalom egy darabkáját ti alakítsátok át belsőleg. A saját fájdalom vizsgálata és gyógyítása új utakra tár ajtót, amin keresztül a tudat növekedni képes.

A spirituális fejlődést úgy hirdetik, mint a szívetek megnyitását, hogy szeretettel kapcsolódhassatok másokkal és elengedjétek egótokat. De pont a nők számára, akik hiányt szenvednek a hasi (zsigeri) energiákból, ez számos csapdát állíthat. Mert ha összekapcsolódtok másokkal, anélkül, hogy jelen lennétek a hasi  [energetikai] középpontotokban és nem kapcsolódtok szükségleteitekhez és belső igazságotokhoz, akkor a másokkal való összekapcsolódás gyorsan önmagatok elvesztésével válhat egyenlővé és kimerültséghez vezethet. Főleg, amikor szuper-szenzitívek [érzékenyek] vagytok és nyitott a szívcsakrátok, gyakorlatilag rögtön érzékelitek mások hangulatát és érzelmeit, akkor különösen fontos, hogy biztonsággal felismerjétek saját [érzelmi] határaitokat. Pont ilyenkor szükséges egy erős ego! Az erős ego azt jelenti, hogy tisztában vagytok vele, hol kezdődtök ti és hol a másik. Azt is jelenti, hogy tudatában vagytok annak, mikor adtok túl sokat, mert barátságosnak akartok tűnni vagy, mert nem mertek nemet mondani. Egy egészséges ego szükséges, hogy tisztábban lássátok át a más emberekkel való interakciókat. Az ego szó beszennyeződött, időközben már mindenre ráragasztják, ami alantas és el kell engedni, de éppen a nők számára fontos az Ön-felismerés eme formája és kifejezetten fontos a határok feltérképezése. A férfiak esetében ez másképp fest.

A férfiakat másfajta morállal nevelik. Fiúként erősebben bátorítják őket, hogy kimondják véleményüket, hogy keressék a megküzdést és, hogy kitűnjenek mások közül. Ez egyébként olyan fiúk számára fájdalommal járhat, akik nem érzik így jól magukat, akik természetükből fakadóan beleérző képességgel rendelkeznek, megfontoltak vagy nyugodtabbak [békések]. De a férfiakat általában kevésbé biztatják arra, hogy adakozóak legyenek, míg a becsvágyat és az érvényesülési vágyat pozitívan megerősítik. A férfiak esetében egy energetikai sebről van szó, ami a múlt tapasztalataiból származik. A férfiak megváltak a nőies minőségű energiáiktól, az érzésektől és az intuíciójuktól és ezt az öröm, az érzések és a kapcsolatok elvesztéseként élik meg. Az üresség a szívükben van, kevésbé a hasukban és ez az üresség őket is kínozza, ahogyan a nőket is kínozza a napfonatukban tátongó üresség. Mindkét nemet károsították a hagyományok, amiben éltek. Mégis másképp sebződtetek meg és ennek megfelelően a gyógyulás is más módon zajlik.

A férfiak számára gyógyulást segítő, ha a szívük megnyitására helyezik a hangsúlyt. Gyógyulásuk útjának alapköve, ha kapcsolatot létesítenek érzéseikkel, meg merik mutatni sebezhetőségüket és belsőjükbe engedik a női energiákat.
De a nők számára bizonyos szempontból pont az ellenkezője az igaz. Számukra az öngyógyítás útja az önmagukhoz való hűségben, a határok kijelölésében és egyedülálló adományaik felismerésében keresendő. Energetikailag ez azt jelenti, hogy szívetek és lelketek energiáját a hasatokba integráljátok, tehát igazán mélyre, a medence barlangjaiba, ami a női energia őserejét szimbolizálja.

A biztonságos bázisba való visszatéréshez a nő egyik útja, a belső haraggal való tudatos foglalkozásban rejlik. Sok nő elnyomja a düh érzelmeit, vagy frusztrációját, vagy csalódottságát. A harag félelmet vagy a kiszolgáltatottság érzését hívja elő. A harag romba dönthet, mert valószínűsíthetően konfliktusba sodor. Ha nem érzitek úgy, haragotokat kimutatva képesek vagytok síkra szállni önmagatokért, akkor a düh átcsaphat levertségbe, közönybe és cinizmusba. Azonban a dühre értékes jelzésként is tekinthettek, mely azt jelzi valami vagy valaki átlépte a határaitokat és sebzettnek érzitek magatokat, ez egy olyan jel, aminek segítségével pozitív változásokat idézhettek elő életetekben. Ha a haragot és a dühöt pozitívan fogadjátok, akkor komolyan veszitek életetekben és a dühben rejlő erőt pozitívan fejezhetitek ki, ill. használhatjátok fel. Az első lépés ilyenkor, hogy a dühre és a haragra ne valami önmagatokban rejlő rosszként tekintsetek, és ezért ne ítéljétek el magatokat. Ez a nők számára nehezebb, mint a férfiaknak. A nők megszokták, hogy mások érdekében visszavonuljanak, ahelyett hogy igényt tartanának az őket megillető természetes terüknek.

És ezért szeretném arra irányítani a spirituális útjukat járó szuper-érzékeny nők figyelmét, hogy legyenek óvatosak a nap-fonat erejükkel, szerezd vissza saját erődet, merj kiállni önmagadért és foglald el a helyed/tered. A spiritualitást gyakran túlságosan a szeretettel, fénnyel és a kapcsolódással társítjátok. Ezek valóban esszenciálisan fontosak, de mindez felborulhat a határnélküliség és az önmagatok erejével való kiegyensúlyozott kapcsolat hiányában. Ezért elsősorban értékelni és tisztelni kell saját erőtöket, tehetségeteket és minden érzelmeteket.

Én magam egy olyan időben éltem, amikor a nők szabad önkifejezése nem volt elfogadott, a nők megbecsüléséről nem is szólva. Mélyen érintettek Jeshua és a krisztusi energia üzenetei. Megérintettek szavai, kisugárzása és egyre mélyebben emlékeztem, ki is vagyok én. Ezen felül harag is lángolt bennem az uralkodó hatalmak kapcsán, akik megtiltották nekem, hogy az lehessek, aki voltam: független, erős, kitartó. Rendszeresen visszahullott ez rám és az ájultság és a harag érzéseivel küzdöttem. A hasamat megszállta a frusztráció energiája és az alatta szunnyadó alacsonyrendűség és az önmagammal kapcsolatos kétség. A feladatom az volt, hogy tisztázzam önmagamban az önértékelésem hiányát és hogy elengedjem a külvilág általi megítélésemet.

Ez mindannyiunk kihívása. Pontosan azért, mert a nők nincsenek jelen hasi-területeiken, hajlamosak arra, hogy túl sokat adjanak szívükből cselekedve, magukat üressé tegyék vagy, hogy túlzóan feladják önmagukat másokkal való kapcsolatukban, például egy szerelmi viszonyban, gyermekeikkel, szüleikkel vagy barátnőikkel. Önmagatok másokban való elveszítése sokszor arról tanúskodik, hogy nem vagytok teljesen otthon önmagatokban, biztonságos bázisotokban. Ha ott üresség vagy elidegenedés uralkodik, akkor csábító lesz mások után kinyújtani a kezeteket – látszólag szeretetben, ami mögött egy másik indíték húzódik: szükségetek van a másikra, hogy jól érezzétek magatokat és elfogadjanak. A valódi spirituális nagyság azt jelenti, hogy felteszitek önmagatoknak a kérdést: milyen szándékkal kapcsolódom az engem körülvevő világgal, a szerelmemmel, a barátaimmal, a gyermekeimmel, a szüleimmel…?
Válasszatok ki egyet ezekből a kapcsolatokból és figyelmeteket irányítsátok a hasatokra [napfonatra] és érezzétek, mennyi helyet foglaltok el ebben a kapcsolatban és mennyi helyet fogadtok ti be. Válasszátok ki például a párotokat és tegyétek fel magatokban a kérdést, hogy jelenlétében érzékeltek-e mélyen a hasatokban teret. Tegyétek meg ezt egy barátnővel is. Lélegezzetek mélyen a hasatokba, amikor rájuk gondoltok és figyeljetek sikerül-e. Éreztek lélegzés közben megakadást vagy elakadt ott valami? Teszteljétek ezeket gondolatban.

A kulcskérdés a következő: el tud lazulni a hasad ebben a kapcsolatban? Úgy érzed elfogadnak és szabadon önmagad lehetsz? Vagy úgy érzékeled, meg kell feszülnöd, vergődsz vagy a másik elveszi energiádat. Ekkor a tudatod a magasba szökken és elhagyja saját bázisát, biztos pontját a napfonatban. Ha ez így van, akkor ne ítélkezz önmagad felett, hanem szeretetteljes őszinteséggel vedd szemügyre saját félelmedet, a félelmet, hogy hatalmas vagy és elfoglald a teret. Amikor felismered a félelmedet, akkor képes vagy átalakítani azt. És ezt nem egyedül teszed. A nők kollektív energiamezője változóban van. Amit önmagának ad, az mások hasznára válik és viszont.
Š Pamela Kribbe
Csatornázta: Pamela Kribbe
Magyar nyelvű fordítás: Scarlett
Forrás: http://www.jeshua.net/de

[A Fordító hozzáfűzése:
A köldökcsakra poztív megerősítése: Én vagyok én. Pozitívan harcolok. Kimutatom az agressziómat.]

178387488_3e8ce3e32c_oTávbeavatás – Jeshua a magentaszínű fénysugárról 2014.09.26.

Legyetek üdvözölve Kedveseim, itt Jeshua, Jézus beszél hozzátok vagy ahogy egyesek hívnak engem: Sananda!

Valóban izgalmas idők ezek a Földön és ha láthatnátok, amit mi a másik oldalról látunk, nem győznétek csodálkozni.

Az asztrális szintek a Föld körül nagyon mozgalmasak, szinte az energiák forradalmáról beszélhetünk. Egy káosz, amit az utóbbi évtizedekben a Föld fizikai szintje is egyre jobban visszatükröz.

De itt nem egy akaratlan káoszról van szó, sokkal inkább egy újrarendeződés, egy kiegyenlítődés zajlik, ami elengedhetetlen, hogy a teremtésen belül egy új egyensúly jöhessen létre, egy új harmónia és amint ez megvan, elcsitulnak a poláris tudat konfliktusai Földanya asztrális, majd fizikai birodalmaiban is.

magentaEz a terv, ez a folyamat, ami már sok éve zajlik és még egy jó ideig el is fog tartani és hogy belendüljön, majd sikeresen lezáruljon szükség van a magenta színű fénysugár tulajdonságaira:

harmónia, kiegyenlítődés, egyensúly és nyugalom!

Köztetek sokan a magenta színű sugár minőségét Krisztusi-energiának vagy Krisztusi-szeretetnek nevezik és valóban ez is egy formája a szeretetnek, mert mi az Kedveseim, ami valóban az isteni szereteten kívül létezik és nem része annak?

A szeretet egy mélyebb, egy új megértése van születőben. Emberi gyermekként ti és mi a földi szeretet rózsaszín sugarának útját jártuk és a szeretetet egy egzisztenciális szinten ismertük meg [testet öltve].

A szeretet sok torzulása létezett azokban az időkben, ahogyan az önszeretet és a ’másik Te’ szeretete is nagymértékben kibillent az egyensúlyból.

Az önzés, a hamis büszkeség, az önhibáztatás és így tovább… egyre jobban elmosta az önmagatokhoz vezető szeretet útját.

Az imádat, a test túlélésre irányuló késztetése, a hamis hűség és számtalan további tapasztalat elmosta a ’másik Te’ felé vezető szeretet útját.

A belső késztetés a harmónia és a kiegyensúlyozódás irányában (gyakran az igazságosság köntösébe bújtatva) megtorláshoz, bosszúhoz vezetett és nem a valós, kozmikus kiegyenlítődéshez és még tovább lehetne itt sorolni.

Valóban egy összetett helyzet ez, nem igaz?

Amit ti Krisztusi-energiának neveztek, az összekapcsolódik a magenta színű sugárral, mely kiegyenlítő tulajdonságokkal rendelkezik ott, ahol szükség van rá, hogy a dolgok újra egyensúlyba kerüljenek, létrejöjjön a harmónia és hogy elcsituljon a polaritás [szélsőségek] vihara.

A legnagyobb viharok pedig bennetek zajlanak, mikor azt kérdezitek, mi is valójában a szeretet?!

Mi az a szeretet?

És valóban, ismeri valaki ezen a bolygón a választ erre a kérdésre?

Néhány üzenetben már elmeséltük nektek, hogy a szeret olyan sokrétű, hogy más világok lakói számára különösnek tűnik, hogy az embereknek csak egyetlen szavuk van rá. A szeretetnek sok, különféle formája van, a fizikai test is szeret a maga módján, ahogy a lélek is így tesz, még ha ez egyesek számára különösnek tűnik is.

Fizikai testetek például nagyon érzékenyen reagál egy másik személyre, ha az illető fizikai szinten tökéletesen illik hozzá és egészséges utódokkal biztosíthatná a túlélést.

Egyes tudományos kutatások már megerősítik ezt, de ez a gondolat sokak számára romantikátlan és nem megfelelő, mivel közben a lelket teljesen figyelmen kívül hagyják.

De az egyik nem zárja ki a másikat.

Valóban léteznek olyan érzelmek, amiket csak a fizikai testen belül érezhettek.

Ezek az érzelmek benne vannak a testben, az energiamezőjében tárolódnak és mind kizárólag a fizikai túlélés körül forognak.

Amikor lezárul életciklusotok a Földön és elhagyjátok fizikai testetek, elhagyjátok a földi érzelmi test és sok érzés befolyását is, ahogy azt az életetek során érzékeltétek, egy idő után elhalványulnak, miközben a lélek érzései ismét erőteljesebben érzékelhetővé válnak.

Azt is elmeséltük már nektek, hogy a lélek maga is részese a Földön való tartózkodás megtervezésében. Gyakran, amikor emberként egy kihívásokkal teli és számotokra fájdalmas helyzetben vagytok, halljuk, amint azt mondjátok:

„Hát ezt biztosan nem én terveltem ki magamnak!”

Biztos vagyok, hogy köztetek néhányan magukra ismernek, nem igaz?

De amikor kizárólag lelketek érzelmeivel voltatok összekapcsolva, valóban így terveztétek meg, mert akkor a döntéseteket egyedül az motiválta, hogy felnőjetek a fizikai testetekre jellemző túlélési ösztön által vezérelt szeretetből, az isteni szeretetbe, ami valódi természetetek szerinti.

Minden lélek célja az, hogy ezt megvalósítsa a Földön.

Ez az út, amit egykor Jézusként iránymutatóan éltem és valóban:

Számomra sem volt mindig egyszerű, hogy ne engedjek földi kísérőm [fizikai test] érzelmi bevésődéseinek.

Ezzel azonban nem a másik ember iránt érzett testi szerelem értendő, még ha ez meghamisítva egyes tanokban még most is jelen van.

A testi szerelem egy lehetőség, hogy egyesülhessen, és tökéletes harmóniába kerülhessen a fizikai és a lelki szerelem, amiből még a poláris tudat gyógyítása is megszülethet.

De sok tekintetben a legtöbb ember ettől messze távol van és a testi aktus még fogva is tartja őket a poláris tudatukban. Biztos vagyok benne, Ti megértitek miről van itt szó és nem szükséges további magyarázat hozzáfűzése.Végül és végre ma azért jöttem el Hozzátok, hogy átadjam a magenta színű sugár minőségeit azok számára, akik úgy érzik, beavatást szeretnének ezekbe a minőségekbe.

A magenta színű sugár útja nem mindig a legegyszerűbb. Fel kell hozzá adni a szeret jelentésével kapcsolatos egyéni tévedéseket vagy hogy a szeretetnek mit kellene jelentenie és ez sokak számára egy mélységesen fájdalmas folyamat.

Ne feledjétek: ti mindannyian már Magatokban hordozzátok a kozmikus-isteni sugarakat.

A beavatás nem külső beavatásként értendő, ami kívülről jön Hozzátok – hanem egy bennetek lévő erő felszabadítása, amit ti egykor, mondhatni mélyen bensőtökben elrejtettetek, és amire rárétegeződtek fizikai testetek érzelemi, azért hogy egyáltalán emberként tapasztalatot gyűjthessetek.

Tehát a beavatás hasonlít az ősi kincseskamrák feltárásához és olyan folyamatokat indítanak be Bennetek, amik gyakran hetekkel a beavatás előtt vagy után jutnak kifejeződésre.

Így már önmagában a szándék, hogy részt vegyetek a beavatáson, már hetekkel korábban elindíthatja a folyamatokat. [reméljük utána is működik J-ford. megj.]

A magenta színű sugár kamrájának megnyitása a kiegyenlítődés folyamatát vonja maga után, ami egyes életterületeken a szokottnál erősebben válik érzékelhetővé. Itt mindenek előtt az a lényeg, hogy felismerésre kerüljenek a szeretettel kapcsolatos tévedések, hogy azok mit tesznek és nem tesznek veletek és hogy még mindig munkálkodnak bennetek.

A magenta színű sugár így a rózsaszín sugár kibővítése és ezért azt ajánlanám Nektek a folyamat megértése érdekében, hogy olvassátok el még egyszer nővérem Lady Rowena üzentét a rózsaszín sugár minőségéről. [a csatornázó oldalán németül elérhető-ford.megj.]

Mert ami elkezdődött a rózsaszín sugár beavatásánál az szeretne a magenta színű sugárban kiteljesedni.

Hogy ez megtörténhessen, szükséges a rubinvörös szín minőségének integrációja, mert az út, amire most léptek, valóban valódi odaadást és hitet követel meg.

Kérlek ne feledjétek:

Ez egy folyamat és hogy az időkeret, hogy mikor záródik le egy inkarnáción belül, az egyénenként változik.

A korábbi sugarakba való beavatás is még mindig munkálkodik Bennetek!

Nincs kronológiai sorrend ebben az értelemben, ez sokkal inkább egy egymásba fonódás és áramlás.

Hagyjatok magatoknak időt, ne legyetek túl szigorúak Önmagatokkal és mindenekelőtt:

bízzatok abban, hogy történjen bármi, a kiegyenlítődés folyamata az isteni egyensúlyba vezető valódi szeretet útja.

A „célban” megérkezve úgy szeretitek Önmagatokat, mint a többi embert, tökéletes harmóniában. A szeretetet pedig nem a fizikai világ földi drámái fémjelzik, hanem a mélységes nyugalom.

A földi test érzelmei továbbra is élvezhetőek, de már nem azok irányítják a létezéseteket a Földön.

A szeretet lesz az irányító – az isteni szeretet –ami kezdve Önmagatoknál tökéletes harmóniát sugároz ebbe a világba és hozzájárul, hogy megtörténhessen a szintek új igazodása/kiegyenlítődése.

Oly gyakran elfelejtitek még, hogy emberként inkarnálódva ennek a rendszernek a részei vagytok és így Ti vagytok azok, akik a legtöbb gyógyítást elvégezhetik.

Ne ítéljétek el a világot, amiben tartózkodtok, hanem ismerjétek fel, hogy bármiféle ítélet a túlélés által táplált félelemből fakad. Függetlenül attól, hogy a Ti saját vagy más túléléséről van szó.

Itt nem nagy külső tettekről van szó, hanem a Benső változásról.

Az egész bármely része, ami megváltozik, megváltoztatja az egészet is.

Minél több új energia áll rendelkezésre, annál könnyebb lesz azok számára, akik majd benneteket követnek.

Ti már követitek az első út-törőket, akik ezen az úton jártak és utánatok is jönnek majd mások.

A folyamatot már nem lehet megállítani és a magenta színű sugár integrációja által lehetővé teszitek ennek a [magenta] energiának, hogy átáramoljon rajtatok és elterjedjen a Földön, mint korábban soha.

Örömmel adom át nektek a magenta sugarat, amit oly sok éven keresztül a Föld helyetteseként, irányítóként megőriztem számotokra.

Anthriel Arkangyal, a magenta színű sugár őrzője támogatni fogja mindazokat, akik fel kívánják tárni az önmagukban rejlő kincseskamrát, mely őrzi a magenta színű gyémántot.

Örültem Mindegyikőtöknek!

Szeretettel:

Jeshua

 

Csatornázta: Shari ,Copyright 2014

Magyar nyelvű fordítás: Scarlett

Forrás: http://www.sternenkraft.at/seminare/ferninitiation-12-strahlen/9-strahl-magenta/

 

178387488_3e8ce3e32c_oKedves emberek, kedves barátaim!
Jeshua vagyok régi barátotok, üdvözlök mindenkit. Hálás vagyok és boldog, hogy köztetek lehetek. Érezzétek energiámat, érezzétek jelenlétemet. Hasonló vagyok hozzátok, hasonló szellemiségű lélek vagyok. Régi barátként szeretnélek megölelni benneteket. Nem szeretnék felettetek állni, hanem szeretném, ha szíveink megérintenék egymást.

Érezzétek irántatok érzett nagyrabecsülésemet. Bátrak voltatok, minden nap újra és újra keresitek belső középpontotokat, az egyensúly pontját, Éneteket, akik vagytok. Keresitek belsőtökben a horgonyt. Mélyen legbelül érzitek, hogy ennek a belső centrumnak a hiányában igazában nem tudtok élni a Földön, e belső magban, amiben megtaláljátok ön-mag-atokat, amiben megpihenhettek és érezhetitek a nyugalmat, megismerhetitek céljaitokat és utatokat.

Ennek a benső horgonynak a megtalálása és érzékelése talán a legfontosabb lépés, amit lélekként a földi életben megtehettek. Ha itt, az örvénylő és összezavaró földi energiákban tartózkodva rátalálsz igaz önvalódra, képes vagy megtalálni szíved csendjét, képes vagy meghallani lelked szavát, akkor legbelsőbb erődből vagy itt és éles életed, akkor meg fog érkezni lelked fénye földi testedben. Szó szerint lelkes leszel és ahelyett, hogy kívülről élnél befelé és csak reagálsz a téged ért ingerekre, elkezdesz belülről élni, a belső igazságodból, amit érezhetsz a belső csendben – mindig újra és újra. Erről szeretnék ma beszélni, a belső igazsággal való kapcsolatról.

Az imént külső ingerekről beszéltem, amik eltérítenek az igazságodtól, a horgonyodtól, a benső nyugalom-szigetétől. Az ingerek azonban nem csak kívülről, a külvilágból jönnek. Részben magadévá tetted ezeket az ingereket, megültek benned, a fejedben, a gondolataidban, a viselkedésmintáidban. Kényszeres ötleteitek vannak önmagatokkal kapcsolatban. Például, hogy ilyennek meg olyannak kell lennetek, így meg úgy kell viselkednetek, hogy jó emberek legyetek. Vannak ideáljaitok, amiről azt gondoljátok, ezeknek meg kell felelnetek, és ennek érdekében nyomást gyakoroltok önmagatokra. Szinte mindenki folyamatosan ezt teszi és ezek az ingerek nem a lélekből erednek, de nem is teljes mértékben kívülről. Bőrötök alá veszik be magukat, az energiarendszeretekbe. Ezek az ingerek a legsúlyosabbak, ha arról van szó, hogy a belső béke és nyugalom útját járva szabadítsd fel magad. Itt azokról az ingerekről, előírásokról és idea-képekről van szó, amiket te emeltél be, amikről te valóban elhiszed, hogy illenek rád, de ezek tartanak a legjobban távol ön-mag-adtól és lelked hangjától.

Ezért arra szeretnélek kérni, hogy szoríts egy kis helyett energia-rendszeredben vagy energiameződben, ami a gondolati mintáid, szokásaid, hozzáállásod, viselkedésmódod és automatizmusaid összessége. Arra kérlek ezt ne elméddel tedd meg vagy ne gondolkodj el róla, hanem előbb vedd fel a kapcsolatot a talajjal a lábaid alatt, vedd fel szíved dobogásán keresztül a kapcsolatot Földanyával. Tudatosan érezd a lábaidat és az energiamezőt, ami körülfonja lábaidat. Érezd – gondolj bármire vagy tégy bármit, amin rágódsz és aggódsz – hogy Földanya energiái hordoznak téged. Érezd, ahogyan ez teljesen magától megy. Engedd, hogy hordozzanak. Érzékeld, amint egy földi [energia-] áramlat felveszi veled a kapcsolatot, ami lábadnál befelé veszi az irányt és lassan eléri lábszáradat és térdedet, combodat, csípődet és medencédtől felfelé áramlik tovább. Érezd ennek az energiának a nyugodt és biztonságot adó erejét. A Föld energiája nyugalmat sugároz és mégis céltudatos, precízen és önmagától azokra a helyekre áramlik, ahol szükség van rá, ahol nagyobb stabilitásra és biztonságra van szükség. Átölelhet téged a Föld, beengeded erejét és bölcsességét? Érzékeld, amint ez az erő körbeöleli a sok gondolatot a fejedben, amik az élet irányításáról és az életen való uralkodási vágyról szólnak. Ha kapcsolódsz a földi áramlathoz, akkor elengeded azt, elkezdesz a fejed helyett a szíveddel gondolkodni. Próbáld meg ezt.

Mindig érezd úgy, hogy egy nyugodt és stabil földáramlás hordoz téged, ami lábaid körül örvénylik és medencéd körül, csípőd körül egészen a hasadba. Érzékeld, hogy mindent elengedhetsz, hogy hordoznak téged. Figyeld meg, mit tesz ez a fejedben az energiákkal, hogy elcsendesedik-e elméd. Képzeld el, hogy eltávozik a túl sok gondolkodás, az értelmetlenség, az aggályok, mint egy természetes túlcsordulás, ami áramlik lefelé, mintha zuhanyoznál. Kitisztul a fejed és lecsillapodsz és képes vagy érzékelni a fejedben egy pontot, ami mérlegelés nélkül érzékel. Ez egyszerűen egy jelenlét, egy tudat, ami nem gondolkodik logikusan, hanem érzékel. Érezd milyen kellemes ott tartózkodni, nem kell tenned semmit, ébren vagy [tudatodnál vagy], jelen vagy. Figyelmedet tereld fejed eme csendes pontjából a szíved köré, a belső érzéshez. Belső szemeddel tapogasd le óvatosan szíved területét, az ott lakozó finomanyagi energiákat. Ne ítélkezz arról, amit ott látsz. Egyeseket a szívéből kiinduló melegség érzése foghatja el. Mások valami elzárt dolgot érzékelhetnek, talán nem mer megnyílni a szív, ami teljességében érthető, mert mindannyiótokban élnek régi félelmek és félelmet keltő meggyőződések, amik miatt nehéz nyitva tartanotok szíveteket. Miközben Földanya hordoz téged és létrejött az a csendes hely a fejed belsejében, szemügyre vesszük a régi félelmeket vagy negatív gondolatokat, amik még visszatartanak attól, hogy megnyisd szívedet.

Az a legfontosabb, hogy belülről nézel kifelé és nem az ingerekre reagálva, nem a gondolati formákon keresztül, ítélkezéssel vagy kényszerből, hanem egy tiszta nyílt szemlélődésből. Járd körbe szíved csarnokát. Egy tökéletes és örök szépségű hely ez, ami a tiéd, ami lelked része, a fényé, ami vagy és amit sok itt a Földön vagy máshol élt életen keresztül fejlesztettél. Nem kell pontosan tudnod, hol és hogyan fejlődtél, de jól vésd tudatodba, hogy fejlett lény vagy, aki számtalan tapasztalaton és életen keresztül önmaga sokfajta megnyilvánulási formájával fedezte fel és kutatta önmagát önmagán belül, amit végül tudatosított. Érezd ezt a gazdagságot szívedben, érezd a finomításokat az árnyalatokat, amikkel gondolkodhatsz és érezhetsz. Láthatsz képeket – színeket, virágokat, természeti képeket, ez részletkérdés, de tudd, hogy ez benned van, még ha ez a tudás néha részben még elzártan létezik, mert félsz, félsz megmutatni ezt a gazdagságot önmagadban és a világban

Ott van, én látom, ezért szeretlek és tisztellek benneteket annyira. Látom a fájdalmat is, ami miatt elzártad magad előtt [lelki] gazdagságod, önmagad szeretetének és fényének egy részét. Nagyon fájdalmas így élni. Eddig úgy tűnt részeid elzárása biztonságos módszer, de érezd most belülről, mi tett ez veled. Érezd a fényt, az örömet, a sziporkázást és azt, ahogyan ez természetes módon áramlani kíván, meg akarja mutatni magát és össze akar kapcsolódni a világgal. Érezd a benned élő inspirációt.

ajtóMost pedig egy ajtót fogunk megnyitni, amin keresztül belőled az szabadul ki, aminek eljött az ideje, és ami most finoman áramolhat és gyökereket verhet életedben. Képzeld el, hogy szíved terének belsejében egy régi rozsdás ajtó áll, ami nehezen nyílik. Érezd ennek az ajtónak az energiáját. Te magad építetted be az ajtót, hogy túlélj, hogy érzelmileg vagy fizikailag túlélj. Múltadban, gyermekkorodban, fiatalkorodban vagy valamelyik másik életedben sok oka volt, amiért beépítetted oda ezt az ajtót, amiért ottléte biztonságosabb érzést adott. De most ez az ajtó több fájdalmat okoz neked, mint hasznot, eljött az idő, hogy kinyisd ezt az ajtót. Képzeld el, hogy odamész ehhez az ajtóhoz. Még mindig érzed lábaidban a Föld erejét és hatalmát; hordoz téged és lassan kinyitod az ajtót. Eljött az idő, hogy lelked egy nagyobb részének nyílj meg, annak, ami vagy. Mi akar előjönni az ajtón keresztül. Talán nem látsz még tisztán, a régi energiák, amik meg akarnak mutatkozni, amik nyugtalanítottak; félelmek, kétségek, valami sötét talán? Nyugodtan nézd meg, üdvözöld. A zűrzavar és a félelmek mögött valami végtelenül szép rejlik, ami szívesen kerülne újra vissza a szívedbe. Kérdezz rá, szeretne-e megmutatkozni, mert üzenete van számodra. Felsőbb-Éned, angyali lényed egy darabkája, aki szeretne előjönni és szeretné ha üdvözölnéd mostani életedben. Küldj fényt, megértést és szeretetet az ajtóhoz, a nyíláshoz, hogy létrejöjjön egy híd, amin keresztül megmutatkozhat és előjöhet rejtett darabkád, légy bátor és nézz szembe vele. Légy bátor és nézd meg milyen nagy és szép. Gyakran féltek a saját erőtöktől, bölcsességetektől és szépségetektől és gondolatban lekicsinylitek, és nem akarjátok látni önmagatokat. Engedjétek ki, ne legyetek szerények. Ez az az energia, amire most vársz az életedben. Segít, ha ezt az energiát egy előtted álló személy formájában nézed. Nézd meg férfi vagy női alakját jeleníti meg. Ez megmutathatja, milyen energia szeretne bensődbe áramolni és segíthetsz szíved megnyitásában. Nézd meg őt, mit akar ez a forma közölni veled? Engedd, hogy beszéljen és aztán horgonyozd le szívedben energiáját ennek a személynek, aki lényed része. Képzeld el, hogy teljesen beengeded őt szíved terébe. Engedd, hogy változás történjen az életedben; nem tudod megjósolni, ami aztán történni fog, de bízz benne és légy odaadó. Amint érzékeled a kapcsolatot szíveddel és megnyitod az eddig zárt ajtókat, érzékeld a belső vezetésedet, vedd fel a kapcsolatot a lelkeddel, ekkor rálelsz a horgonyra, a belső magodra, amire szükséged van, hogy érezd, hol állsz és hová tartasz.

Kapcsold össze a fejedet [elmédet], szívedet [érzelmeidet] és hasadat [akaratodat], érezd újra a Föld hordozó erejét és kapcsolódj össze vele.
Életed során körbevesznek téged a segítő energiák és a Föld egy ezek közül.
Bízz benne!
Egyengetni akarja utadat, be akar fogadni, szívesen lát téged itt!
Ezután vedd fel a kapcsolatot a belső csend és nyugalom helyével a fejedben, ahol nem gondolkodsz, ahol egyszerűen csak megfigyelsz mindent, éber vagy és teljességgel jelen vagy.

Végezetül újra vedd fel a kapcsolatot a szíveddel, ezzel az érzelemdús szervvel lényed középpontjában, ami lelked csatornája, és ami magában hordozta a múlt fájdalmát. Légy könyörületes saját szíveddel –azért, amit el kellett szenvednie, de a mérhetetlen potenciálért is, ami benne rejlik, a gazdagságért, amit a sok élet alatt összegyűjtött, érzelmi életed, lelked mélységéért. Becsüld meg saját szívedet.

Érezd, amint ez a három központ összedolgozik és összehangolódik. Engedd, hogy megtörténjen, ezen nem kell elgondolkodnod. Érezd, amint egy viharhullám fentről levisz, majd eljut szíved magjába. Ha azt érzed, van még ott valami, ami nem mozdult ki onnan és nem veszi fel a ritmust, akkor ez teljesen rendben van. Ezért teszed ezt – ez a befelé tekintés segít neked az ajtók megnyitásában és a benned elzárt területek tudatosításában. Legyen úgy, ahogy lennie kell.
Köszönöm, hogy itt voltatok ma, megosztom veletek energiámat.

Csatornázta: Pamela Kribbe
Magyar nyelvű fordítás: Scarlett

Forrás: http://www.pamela-kribbe.nl

A FÉNYMUNKÁSOK GALAKTIKUS TÖRTÉNETE

galxisok - paulbourke.net

A lélek születése

A fénymunkás-lelkek messze a Föld és az emberiség előtt születtek.

A lelkek hullámokban születnek. Bizonyos módon a lelkek hallhatatlanok, kezdet és vég nélküliek. De másként tekintve egy bizonyos időpontban születnek meg. Ez egy olyan időpontban történik, amikor egyéni lényük tudatra tesz szert. Ettől az időponttól fogva szintén léteznek, de csak mint lehetőség. Nem létezik az éntudat és mások tudata.

A „én“ tudata akkor jön létre, ha valamilyen módon egy választóvonal kerül meghúzásra az energiacsoportok között. Hogy ezt elmagyarázhassuk egy metaforát fogunk használni.

Gondoljatok egy pillanatra az óceánra és képzeljétek el óriási nagy áramló energiamezőként. Áramlatokként, melyek folyamatosan összeolvadnak egymással, majd ismét elválnak. Képzeljétek el, hogy ezt az óceánt egy diffúz [kiterjedt] tudat hatja át. Ha akarjátok, nevezzétek az óceánt szellemnek. Egy idő elteltével az óceán bizonyos területein koncentráltan tudatok jönnek létre. Itt központosultabb a tudat, kevésbé kiterjedt, mint a közvetlen környezete. Az egész óceánban állandóak ezek az elkülönülések, amik oda vezetnek, hogy áttetsző formák képződnek az óceánban. A központosult tudatpontok ezen formái függetlenedve mozognak környezetüktől. Az óceántól (szellemtől) elkülönülve tapasztalják meg önmagukat. Itt születik meg az önvaló vagy az öntudat visszafejlődött érzése.

free-ocean-wallpaper-hdAz óceánban miért pont ezen a helyén alakultak ki ezek a középpontba rendeződött tudatpontok és nem máshol? Ezt nagyon nehéz elmagyarázni. Mégis, érzitek, hogy ez valami teljesen természetes? Amikor egy ágyásba magokat vettek el, akkor látni fogjátok, hogy az onnan előbújó kis növények mind a saját idejükben és egyéni ritmusukban növekednek. Egyesek nem lesznek olyan nagyok vagy nem nőnek könnyedén, mint mások. Egyesek egyáltalán nem növekednek. Az egész mezőt tekintve különbségek vannak. Miért? Az óceán (szellem) energiája intuitívan a lehető legjobb kifejeződési lehetőségek után kutat a különféle áramlatai ill. tudatszintjei számára.

Az egyéni tudatpontok megformálása során az óceánban létezik egy erő, vagy legalábbis úgy tűnik létezik egy erő, ami kívülről hat az óceánra. Ez az isteni inspiráció ereje, amit a Bennetek-Létre-Hozónak a férfias aspektusaként lehet értelmezni. Miközben az óceán a nőies, a befogadó oldalt testesíti meg, a férfias aspektust, mint fénysugarakat lehet elképzelni, amik az óceánba ragyognak és támogatják az egyéni tudathalmazok elkülönülését és elválasztódását. Ők a bevetett ágyást melengető napsugarak.

Az óceán és a fénysugarak közösen képviselnek egy Egységet vagy egy lényt, akit Ark-Angyalnak nevezhetünk. Ez egy archetípus energia férfias és nőies aspektusokkal és egy angyali energia, ami rajtatok keresztül fejezi ki magát vagy testesül meg. Erre az Ark-Angyal szemléletmódra a fénymunkás sorozat utolsó fejezetében („Fénylényetek”) részletesebben visszatérünk majd.

Miután a lélek, mint egyéni tudategység megszületik, lassan elhagyja ezt az óceáni Egységtudatot, mely egy hosszú ideig az otthona volt. Egyre jobban tudatosulni fog benne a tény, hogy elszigetelődött és magára maradt.

Ezzel a felismeréssel jön létre lényében először a veszteség vagy a hiány érzése. Mikor függetlenedett egységként kezdi meg felfedező utazását, magában fog hordozni egy bizonyos vágyakozást az Egység iránt, egy szükségletet, hogy valami nagyobbhoz tartozzon, mint önmaga. Mélyen bensőjében megőrzi a tudatállapotra való emlékezést, amiben minden Egy, amiben nincs „én” és a „többiek”. Ez az, amit otthonának tekint: egy eksztatikus egységállapotot, a tökéletes biztonság és lebegés színterét.

Ezzel a mélyben őrzött emlékkel kezd neki utazásának a valóságon [realitáson] keresztül, a tapasztalati síkok számtalan mezején, a belső felfedezéseken keresztül. Az újszülött lelket hajtja a kíváncsiság és erős késztetést érez tapasztalatok megszerzésére. Ez volt az, ami hiányzott az óceáni egység-állapototokban. A lélek immár szabad, mert megtapasztalhat bármit, amit csak szeretne. Rendelkezik a szabadsággal, hogy minden lehetséges Egység-fajtát felkutasson.

Az univerzumon belül a valóság végtelen sok szintje létezik. A Föld csupán egy közülük és méghozzá egy olyan, ami a kozmikus skálát tekintve meglehetősen későn jött létre. Mint minden teremtés, a Föld is belső víziók és megfontolások manifesztációja volt. A Föld abból a belső kívánságból teremtődött, hogy összehozza a különböző valóságok elemeit, melyek nem harmonizálnak egymással. A Földet nagy spektrumú befolyások olvasztótégelyének szánták. A következőkben ezt közelebbről elmagyarázzuk. Egyelőre legyen elegendő, hogy a Föld relatív késői jövevény a kozmikus színpadon és mielőtt megszületett volna sok lélek már sok életet és tapasztalatot tudhatott a háta mögött más valóságszinteken (bolygókon, dimenziókban, csillagrendszerekben stb.).

A fénymunkások lelkek sok-sok életet éltek ezeken a különféle szinteken, mielőtt először a Földre inkarnálódtak. Ez az, ami megkülönbözteti őket a „Föld-lelkektől”, ahogyan mi kényelmi szempontból nevezni szeretnénk őket. A Föld-lelkek olyan lelkek, akik egyéni tudategységként fejlődésük során már meglehetősen korán a Földre inkarnálódtak. Mondhatnánk úgy, akkor kezdték meg földi életeik ciklusát, amikor lelkük gyerekcipőben járt még. Ebben az időben a fénymunkás-lelkek már „felnőttek”. Már sok tapasztalatot gyűjtöttek és a földi lelkekkel való kapcsolatukat a szülő-gyermek kapcsolathoz volt hasonló.

egysejtűAz élet és a tudat fejlődése a Földön

A Földön az életformák fejlődése szorosan összefonódott a Föld-lelkek belső fejlődésével. Annak ellenére, hogy egy lélek sincs egy bizonyos bolygóhoz kötve, a Föld-lelkek esetében kijelenthető, hogy bolygótok bennszülöttei. Ennek az az oka, hogy növekedésük és fejlődésük egybeesik a bolygótok életformáinak fejlődésével.

Amikor egyéni tudategységek születnek, a struktúrájukat és lehetőségeiket tekintve, fizikai sejtjeik egyénként összehasonlíthatóak. Ahogyan az egyes sejtek relatív egyszerű szerkezettel rendelkeznek úgy az újszülött tudat belső folyamatai is átláthatóak [áttetszőek]. Még nem történt nagy elhatárolódás. Belül a lehetőségek világa vár (spirituálisan és fizikailag is). Egy újszülött tudategység tudattá való fejlődése, ami önmagáról elgondolkodik és rendelkezik a környezetének megfigyelési képességével és képes rá reagálni, nagyjából összehasonlítható egy egysejtű organizmussal, ami egy összetett élő organizmussá fejlődik, különböző módon kerülve kölcsönhatásba környezetével. Itt most a lélek tudatának fejlődését hasonlítjuk össze az élet biológiai fejlődésével és ezt nem csak egy metaforaként tesszük. Valójában az élet biológiai fejlődését, ahogyan az a Földön történt, a földi-lelkek spirituális szükségletének perspektívájából kellene szemlélnünk. Ez a szükséglet, ill. a felfedezés kívánsága vezetett az életformák sokszínűségéhez a Földön. Mint azt már elmondtuk, a teremtés mindig egy belső tudatelmozdulás eredménye. Még akkor is, amikor az evolúciós elmélet, ahogyan azt jelenlegi tudósaitok előnyben részesítik, bizonyos határon belül korrekten írja le az életformák fejlődését a Földön, de teljesen figyelmen kívül hagyja a belső késztetést a „rejtett“ szándékot ebben a mélységesen kreatív folyamatban. Az életformák fajtáinak erőteljes megugrása a Földön egy belső lélekszintű elmozdulásnak volt köszönhető. Mint mindig, a szellem jár elöl és egyengeti az utat az anyag számára.

Először olyan testi formákba inkarnálódtak a Föld-lelkek, amik megfeleltek a még mindig visszafejlődött lényükről alkotott képnek: egysejtű organizmusokba. A begyűjtési tapasztaló fázis után ezeket a tudatukba integrálták, ezután megnövekedett a szükséglet a fizikai megnyilvánulás még összetettebb eszközeire. Így teremtődtek komplexebb életformák. A tudat a Föld-lelkek belső szükséglete és kívánsága alapján válaszként hozta létre a testi formákat, melyek kollektív tudatát első sorban a Föld népesítette be.

Az új fajok fejlődése és a Föld-lelkek inkarnációja eme egyedek tagjai közé egy nagyszabású kísérlet az életet és a tudatot illetően. Akkor is, ha az evolúciót a tudat hajtja (és nem balesetek és véletlenek), nem egy előre meghatározott fejlődési vonalat követ. Ez azért van, mert a tudat maga szabad és nem lehet előre megjósolni.

A Föld-lelkek mindenféle állati életformával kísérleteztek. Az állati birodalom különféle testeibe költöztek, de nem mindenki ezen a fejlődési vonalon haladt keresztül. A lélek fejlődési ösvénye lényegében fantáziadúsabb és kalandvágyóbb, mint azt feltételeznétek. Nincsenek törvények felettetek vagy rajtatok kívül. Ti magatok vagytok saját törvényetek. Tehát ha például azt kívánjátok, hogy az életet egy majom szemszögéből szeretnétek megtapasztalni, valamikor egy majom testében találhatjátok magatokat, legyen az születéstől fogva vagy időszakos látogatóként. A lélek, mindenekelőtt a fiatal lélek, szomjazza a tapasztalatokat és a kifejeződést. Ez a felfedezői törekvés felelős a Földön burjánzó életformák sokszínűségéért.

Az élet eme nagy kísérletén belül az emberi életforma Felemelkedése jelölte meg a földi lélektudat fejlődésének kezdetét. Mielőtt erre részletesen kitérünk, először általánosságban a belső lélekfejlődés stádiumairól fogunk beszélni.

A tudat fejlődése: gyermekkori stádium, felnőtté válás, idős kor

Ha közelebbről megnézzük a lélektudat fejlődését, miután a lélek egyéni egységként megszületett, lényegében három fázison halad keresztül. Ezek a fázisok függetlenek az adott realitás síkjától (bolygó, dimenzió, csillagrendszer), amiket a lélek a tapasztalatszerzésre kiválasztott magának.

1) az ártatlanság időszaka (paradicsom)

2) az Ego időszaka („vétkezés“)

3) a „második ártatlanság“ időszaka (megvilágosodás)

Metaforikusan ezeket az időszakokat hasonlíthatjuk a gyermekkorhoz, a felnőtté váláshoz és az idős korhoz.

Miután a lelkek egyéni egységként megszületnek, elhagyják az Egység óceáni állapotát, amihez emlékeikben a boldogságérzetet és az abszolút biztonságérzetet kötik. Ezután elkezdik a valóságot egy teljesen új módon kutatni. Egyre tudatosabbá válnak önvalójukat illetően és egyre jobban tudatosítják, miben különböznek a ’utastársaiktól’. Ebben a stádiumban nagyon befogadóak és érzékenyek, mint egy kisgyermek, aki ártatlanságot és kíváncsiságot sugározva tágra nyílt szemekkel bámulja a világot.

Ezt a stádiumot paradicsominak nevezhetjük, mert még élő az újszülött lélek tudatában az emlék az Egységre és a biztonságra. Még mindig közel állnak az otthonukhoz, még nem kérdőjelezik meg jogukat ahhoz, hogy akként létezzenek, akik valójában.

Minél messzebb halad a lelkek utazása, annál jobban halványodik az emlék az otthonukra, miközben egyre mélyebben merülnek el a különböző élményekben. A kezdetekben minden új és a gyermekkori stádiumban minden kritika nélkül kerül elfogadásra. Amikor a fiatal lélek elkezdi önmagát világának középpontjaként észlelni, akkor egy új fázis veszi kezdetét. Ekkor rájön, hogy létezik egy ”én” és a „többiek”. Elkezd környezetének kísérletezésével, igazodva hozzá befolyásolja azt. Önmagában a felismerés, hogy tehet valamit, ami saját tudatából ered, újdonság.

Előtte többé kevésébe passzívan fogadott be minden körülötte történő dolgot. Most növekszik észlelése lelkében, hogy hatalommal, befolyással rendelkezik arra, amit megtapasztal. Ez az ego-stádium kezdete. Az ego eredetileg azt a képességet képviseli, hogy akaratotok által befolyásoljátok a környezeteteket. Legyen világos számotokra, hogy az ego eredeti funkciója egyszerűen az volt, hogy önmagatokat elkülönült egységként tapasztalhassátok meg. Ez egy természetes és pozitív fejlődés a lélek evolúcióján belül. Maga az ego nem „rossz”. De hajlamos arra, hogy kiterjeszkedjen és agresszív legyen. Amikor az újszülött lélek felismeri a képességét, hogy képes befolyásolni a környezetét, elkezdi szeretni az ego-ját. Mélyen legbelül még mindig ott a fájdalmas emlék a most már érő lélekben; emlékezik az otthonára, az elveszített paradicsomra. Az ego látszólag ismeri a választ erre a fájdalomra, erre a hazavágyódásra. Úgy tűnik, megadhatja a léleknek a lehetőséget, hogy valóságát aktívan irányítása alá vegye. Továbbra is a hatalom illúziójával mérgezi a fiatal lelket.

Ha valaha is volt egy elfordulás a paradicsomtól, akkor az a fiatal lélek tudatának ego általi elködösítése, melynek eszköze a hatalom ígérete. És mégis, a tiszta értelem az mögött, hogy a tudat, mint egyéni lélek születik meg abban áll, hogy minden létezőt megismerjen, a paradicsomot és a poklot is, az ártatlanságot és a „vétkezést” is. Így a paradicsomtól való elfordulás nem volt „hamis fordulat”. Nem tapad hozzá vétkezés kivéve, ha ezt gondoljátok. Rajtatok kívül senki nem hányja ezt a szemetekre.

Amikor a fiatal lélek érni kezd [fejlődik], akkor az „én-központú” tapasztalás és szemléletmód felé billen az egyensúly. A hatalom illúziója felerősíti a lelkek közötti elhatárolódást, ahelyett hogy a közöset hangsúlyozná. Még ha a lélek ennek még tudatában sincs, de a hatalom harcosává válik. A hatalom látszólag az egyetlen, ami tudatának megkönnyebbülést hoz – legalábbis rövid időre.

Fent megkülönböztettünk még a lélektudat fejlődésének egy harmadik stádiumát is: a megvilágosodás stádiumát, az idős kor „második ártatlanságát”. Eben a sorozatban majd később még sok mondanivalónk lesz erről a stádiumról, mindenekelőtt a másodikból a harmadik stádiumba való átmenetről (az ego-központú tudatból a szív-központúba, III.IV. rész).

Most visszatérünk elbeszélésünkben a Föld-lelkekhez és rámutatunk, hogyan esik egybe az ego-stádium ébredése az ember megjelenésével a Földön.

A Föld-lélek belépése az Ego-stádiumba; az első emberek megjelenése

gaiadiosA stádium, mikor a Föld-lelkek a növényi és állati életet kutatták, egybeesett belső szinten az ártatlansággal vagy a paradicsommal. Az élet a Földön az angyali birodalmak spirituális lényei és a dévák vezetése és oltalma alatt fejlődött (a dévák éteri szinten dolgoznak, közelebb az anyagi világhoz, mint az angyalok). A növények és állatok érzelemteste [aurája] kritika nélkül magukba fogadta az angyalok és dévák óvó és tápláló anyai energiáit. Továbbra is az Egység mély érzése és minden élőlény közötti harmónia uralkodott.

Az emberszabású majmok felegyenesedése a tudat fejlődése szempontjából átalakulási pont volt. Főleg az miatt, hogy kiegyenesedve tudott járni és az agy fejlődése által az emberszabású majmok tudata jobban kordában tartotta a környezetét. Az emberszabású majmokban újjászületett tudat megtapasztalta, milyen az, ha még jobban ellenőrzése alatt tarthatja közvetlen környezetét. Elkezdte kutatni saját szabad akaratát.

Ez a fejlődés nem volt véletlen. Ez volt a válasz egy belső vágyódásra, amit a Föld-lelkek éreztek, egy vágy, hogy az individualitást egy mélyebb szinten ismerjék meg, mint azt előtte tették. A Föld-lelkek növekvő ön-tudata készítette elő biológiai értelemben a színpadot a ma ismert ember felbukkanásához.

Amikor a Föld-lelkek készen álltak belépni az ego-fázisba, akkor az ember megteremtése lehetővé tette ezen lelkek számára, hogy szabad akarattal tapasztalhassák meg az életet.

Ezzel egy időben az inkarnált tudat számára nagyobb tudatosságot teremtett az „én” számára szemben a „többiekkel”. Ez nyitotta meg az utat a lehetséges konfliktusok számára az „én érdekem” és a „te érdeked”, az „én kívánságom” és a „te kívánságod” között. Az egyén eltávolodott az önmagát magyarázó Egységből, az „adok és kapok” természetes törvényétől, hogy rájöjjön, milyen további utak lehetségesek még. Ez volt a földi „paradicsom vége”, de arra kérünk Bennetek, ne tragikus eseményként tekintsetek erre, hanem egy természetes folyamatra (úgy ahogyan az évszakokra tekintetek). A történések természetes fordulata volt ez, mely végső soron (a jelenlegi időben) képessé tesz Benneteket, hogy kiegyensúlyozzátok lényetekben az Isteni minőséget és az egyéniséget.

Amikor a Föld-lelkek beléptek az ego-stádiumba és elkezdték feltérképezni az emberi létet, az angyalok és dévák befolyása lassan a háttérbe szorult. Ezen energiák természete, hogy tiszteletben tartsanak minden energia szabad akaratát, amivel dolguk akad. Hívatlanul soha nem fognak befolyásuknak érvényt szerezni. Így az ego-tudat szabad utat kapott és a Föld-lelkek megismerkedtek a hatalom rögös útjával. Ez kihatott a növény- és állatvilágra is. Mondhatni, hogy ezt az előre törő harcos energiát részben magába szívta a növény- és állatvilág, ami egyfajta lázongást keltett bennük Ez ma is tapasztalható.

Amikor a Föld-lelkek új élmények után vágyakoztak, ez külső befolyások előtt is megnyitotta az utat. Itt szeretnénk a figyelmet mindenekelőtt egy földönkívüli, galaktikus befolyásra irányítani, ami a még mindig fiatal Föld-lelkek érését rendkívüli módon befolyásolta. A történelem eme pontján lépnek a képbe a lelkek is, akiket mi fénymunkás-lelkeknek nevezünk.

Csatornázta: Pamela Kribbe ©

Magyar nyelvű fordítás: Scarlett

Forrás:  www.jeshua.net

 

 

csillag2A Fénymunkások identitása

A fénymunkások olyan lelkek, akik magukban hordozzák azt az erőteljes szükségletet, hogy terjesszék a Földön a Fényt (tudást, szabadságot és önmagunk szeretetét). Erre küldetésükként tekintenek. Gyakran vonzzák őket spirituális témák és mindenfajta terápiás tevékenységek.
Mélyről fakadó küldetésük miatt a fénymunkások gyakran a többi embertől eltérőnek érzik magukat. Különböző útjukba ütköző akadályok túlszárnyalásával, az élet kihívásai által találnak rá egyedi útjukra. A fénymunkások szinte mindig különcök [maga útját járók], nem illenek igazán a szigorú társadalmi struktúrákba.

Egy megjegyzés a „fénymunkás“ kifejezéshez.

A „fénymunkás“ szó félreértésekhez vezethet, mert úgy tűnik, lelkek egy bizonyos csoportját a többi fölé helyezi, kiemeli. Ebből kiindulva arra a következtetésre lehetne jutni, mintha ez a bizonyos csoport jobb volna másoknál, különösen azoknál, akik „nem dolgoznak a Fénynek”. Ez az egész gondolatmenet ellentétben áll a fénymunkások valódi természetével és szándékaival. Szögezzük le röviden ebben mi a téves.
Először, általánosságban nem megvilágosodott a valaki felett álló hozzáállás. Ez blokkolja a szabad és szerető tudat növekedését.
Másodszor, a fénymunkások sem nem „jobbak”, mint bárki más, sem nem állnak valaki/valami „felett”. Egyszerűen csak más a történetük, mint azoknak, akik nem tartoznak ehhez a csoporthoz [még]. Különleges történetük alapján, amiről majd a későbbiek folyamán még részletesen beszélünk, ezek a fénymunkások bizonyos pszichés jellemzőkkel, tulajdonsággal rendelkeznek, ami csoportként megkülönbözteti őket másoktól.

Harmadszor, minden lélek fejlődésének egy pontjában maga is fénymunkássá válik, így a „fénymunkás” fogalom nem csak egy korlátozott számú lélekre igaz. Az ok, hogy a félreértések lehetőségének ismeretében mégis ezt a fogalmat használjuk, az az asszociációk [társítások] és érzelmek lehetősége okán van, amit a „fénymunkás” fogalom előhív bennetek, ami „Nektek segít az emlékezésben”. Ezen kívül praktikus dolgok is mellette szólnak, mivel a fogalmat gyakran használják aktuális spirituális irodalmaitokban.
angyalkaFénymunkások történelmi gyökerei

A fénymunkások magukban hordozzák a képességet, hogy a többi embernél gyorsabban érjék el a spirituális felébredés állapotát. Egyfajta felgyorsított spirituális ébredési magot hordoznak bensőjükben. Innen nézve úgy tűnnek, hogy amint meghozzák a döntést [a felébredés mellett] gyorsabb vágányon száguldanak, mint a többi ember. De ennek, még egyszer hangsúlyozva, semmi köze ahhoz, hogy „jobbak” vagy bárki „felett” álló lelkek lennének. Egyszerűen csak idősebbek a jelenleg a Földön élő legtöbb léleknél. Erre az idős korra a „tapasztalat” szempontjából kellene tekinteni és nem igazán az „idő” faktorból.

A fénymunkások már elérték a megvilágosodás egy bizonyos stádiumát, amikor a Földön újjászülettek és mielőtt belevágtak volna a küldetésükbe. Tudatosan döntöttek úgy, hogy belemerülnek az „élet karmikus kerekébe” és megtapasztalják az ezzel járó zavarodottság és illúzió minden formáját.
Ezt azért teszik, hogy teljességében megértsék a „földi-tapasztalást“. Ez teszi lehetővé számukra küldetésük teljesítését. Csak ha maguk is végigjárják a tudatlanság és az illúzió útját, csak akkor rendelkeznek majd a végén a segédeszközökkel, amivel másoknak segíthetnek, hogy ráleljenek a valódi boldogságra és megvilágosodásra.

Miért követik mégis a fénymunkások ezt a mélyről fakadó küldetést, hogy segítsenek az emberiségnek, miközben ott rejlik a veszély, hogy maguk is örök időkre elvesznek a földi élet nehézségében és káoszában? Ez egy olyan kérdés, amit a következőkben részletesen megtárgyalunk majd. Pillanatnyilag arra szorítkozunk, hogy elmondjuk, ez egyfajta galaktikus karmával áll összefüggésben. A fénymunkások szemtanúi voltak az emberi élet kezdeteinek a Földön. Részt vettek az ember teremtésében. Az emberiség társteremtői voltak. A teremtés folyamatában olyan döntéseket hoztak és úgy cselekedtek, hogy azokat később mélyen megbánták. Most azért vannak itt, hogy jóvátegyék az akkori döntéseiket. [hát… lehet sok életen keresztül kell még ho’oponoponóznunk… -ford.megj.]
Mielőtt mélyebben belemennénk a történelem eme szakaszába, gyűjtsünk össze néhány tipikus fénymunkás-lélek jellemzőt, ami általánosságban megkülönbözteti őket a többi embertől. Ezek a pszichikai jellemvonások nem csak a fénymunkások sajátjai és nem minden fénymunkás fogja sajátjaként felismerni. A lista felállításával csak körvonalazzuk számotokra a fénymunkások pszichikai identitását. Ezen karakterek fényében kevésbé fontos a külső viselkedés, inkább a belső motiváció vagy az érzett szándék a fontos. Az, ami belülről vezet benneteket fontosabb, mint amit kifelé mutattok.
csillagFénymunkások pszichikai jellemzői

– Életükben már meglehetősen korán valahogy másnak érzik magukat. Gyakran másoktól elszigetelve érzik magukat, egyedül vannak és félreértik őket. Gyakran különcök, akiknek életük során rá kell lelniük saját egyedi útjukra.

– Gondot okoznak számukra a hagyományos munkák és szervezeti struktúrák. A fénymunkások természetükből fakadóan autoritás ellenesek, ez azt jelenti természetből eredően ellenállnak döntéseknek vagy értékeknek, amik kizárólag hatalomra vagy hierarchiára épülnek. Ez az autoritás elleni vonás megvan bennük, még ha bátortalannak vagy félénknek is tűnnek. Ez a földi küldetésük lényegi magjával áll összefüggésben.

– A fénymunkásokat vonzza, hogy segítsenek másoknak, legyen az tanító vagy terapeuta formájában. Lehetnek pszichológusok, gyógyítók, tanárok, egészségügyi dolgozók vagy hasonlók. Még ha hivatásuk nincs is közvetlen kapcsolatban segítő szakmákkal, világosan jelen van szándékuk, hogy az emberiség javát szolgálják.

– Életszemléletüket áthatja a spirituális látásmód, ahogyan minden dolog összefügg egymással. Tudatosan vagy tudattalan magukban hordoznak emlékeket a fény földöntúli szféráiról. Előfordul, hogy –időnként – hazavágyódnak ezekbe a szférákba és idegennek érzik magukat a Földön.

– Nagyon értékelik és tisztelik az életet, ami gyakran állatszeretetben vagy nagy környezettudatosságban tükröződik. Az állatok és növények birodalmainak ember által véghezvitt rombolása a veszteség és gyász mély érzését keltik bennük.

– Jószívűek, érzékenyek és együttérzőek. Nehézséget okozhat számukra az agresszív magatartással való boldogulás és gyakran gondot okoz számukra, hogy kiálljanak önmagukért. Gyakran elvarázsoltak [ábrándoznak], naivak vagy nagyon idealisztikusak vagy néha a földtől elrugaszkodottak, egy kicsit világidegnek. Mivel a körülöttük lévő emberek (negatív) érzelmeit és hangulatát könnyen átérzik, fontos számukra, hogy mindig szánjanak magukra időt, amit egyedül töltenek. Ez lehetővé teszi számukra, hogy különbséget tegyenek a saját és mások érzései között. Szükségük van egy kis egyedül eltöltött időre, hogy visszataláljanak önmagukhoz és Földanyához.
– Sok földi élet van a hátuk mögött, amiket mélyen áthatott a spiritualitás vagy a vallás. Lehengerlő számban képviseltették magukat a múlt régi vallásaiban, mint szerzetesek, apácák, betelepülők, látnokok, boszorkányok, sámánok, papok, papnők stb. Ők voltak, akik hidat vertek a látható és a láthatatlan világok között, a mindennapi életkontextus és a rejtélyes halál utáni életterületeken, Istennel, szellemekkel, jóval és gonosszal. Hogy ezt a szerepet jól játsszák, gyakran visszautasították és üldözték őket. Közületek sokakat kivégeztek tehetségük miatt. Az üldözés traumái mély sebeket ejtettek a lelkek emlékezetében. Ez aktuálisan megmutatkozhat abban, hogy féltek a teljes leföldeléstől [az energiák lehorgonyzásától] vagy például féltek teljességgel elengedni magatokat az Itt és Mostban, kifejezni magatokat benne, mert emlékezhettek arra, milyen brutális volt, amikor rátok támadtak azért, mert olyannak mutattátok magatokat, amilyenek voltatok.

 

Labyrinth_by_Shortgreenpigg

Labyrinth_by_Shortgreenpigg

Fénymunkások csapdája: ELVESZNI

A fénymunkások mindenki máshoz hasonlóan beleeshetnek az ignorálás és az illúzió bizonyos stádiumaiba. Még akkor is, ha egy másik kiindulópontról kezdenek, különböző faktorok által akadályozva lehet képességük, hogy áttörve félelmen és illúzión elérjék a megvilágosodást (megvilágosodáson azt a stádiumot értjük, amikor rájöttök, hogy a Fényből származtok és képesek vagytok bármikor a Fényt választani).
Az egyik faktor, mely a fénymunkások számára blokkolja a megvilágosodás útját a tény, hogy egy nehéz karmikus terhet cipelnek, mely újra és újra eltérítheti útjukról. Mint azt már korábban elmagyaráztuk, ez a karmikus teher döntésekkel áll kapcsolatban, amik egykor az emberiség kezdeti stádiumában lettek meghozva. Ezek a döntések lényegében az élettel szemben tiszteletlenek voltak (erről majd később ebben a fejezetben). Minden ma élő fénymunkás szeretné helyrehozni saját korábbi hibáit és szeretné meggyógyítani és értékelni, ami e hiba kapcsán lerombolásra került.

Amikor a fénymunkások a karmikus terheken keresztül haladnak, ami azt jelenti, hogy minden uralkodás iránti vágyat feladnak, fel fogják ismerni, hogy valóban fénylények. Ez képessé teszi őket arra, hogy segítsenek másoknak valódi énjük megtalálásában. De először nekik is végig kell menni ezen a folyamaton. Ez belső szinten rendszerint nagy eltökéltséget és kitartást igényel. A társadalom által sugallt értékek és ítéletek alapján, melyek gyakorta saját természetes késztetéseikkel szembeniek, sok fénymunkás elveszítette önmagát, és kételkedni kezdtek önmagukban, megtagadták önmagukat, sőt depresszióba és a reménytelenség állapotába estek. Ez azért van, mert nem tudják hozzáigazítani magukat [ráhangolódni] a dolgok adott rendjére így végül arra a következtetésre jutnak, hogy valami szörnyen nincs rendben velük.

Ezen a ponton a fénymunkásoknak fel kell hagyniuk a külvilágból merített, szülők, barátok, a társadalom általi értékelések keresésével. Egy bizonyos időpontban nektek (kik ezeket a sorokat olvassátok), mernetek kell a valódi felhatalmazásba ugrani, ami azt jelenti, hogy valóban hinnetek kell önmagatokban és figyelembe kell vennetek és követnetek kell természetes vonzódásaitokat és belső tudásotokat.

Meghívunk Benneteket, tegyetek így és biztosíthatunk Benneteket, hogy minden lépéseteknél ott leszünk ezen az úton – mint ahogyan ti is ott lesztek mások számára az úton, a nem olyan távoli jövőben.
folyt. köv.
Csatornázta: © Pamela Kribbe
Magyar nyelvű fordítás: Scarlett
Forrás:www.jeshua.net

Kapcsolódó anyagok:

https://kristalyhang.wordpress.com/2014/01/07/hathorok-andromedai-galaktikus-tanacs-2014-atmenet-az-ember-3-utja/

https://kristalyhang.wordpress.com/2013/07/02/athabantian-csillaghajo-harom-valasztasi-lehetoseg-2013-06-09/

https://kristalyhang.wordpress.com/2013/11/28/itt-az-ido-egy-kis-jatekra-mi-a-fenymunkas-neved/

 

Earth-from-Space

A BOLYGÓCIKLUS

Minden létező ciklusban fejlődik, a bolygók és az emberek is.

Nem szokatlan egyes lelkek vagy több léleknek közösen, hogy kilépjenek egy bizonyos időpontban a karmikus ciklusból. De ami ezt az időt különlegessé teszi az az a tény, hogy maga a Föld is egy nagy földi ciklust teljesít be. A Föld egy belső átalakuláson megy keresztül, ami bolygókénti létezésében egy új tudatot eredményez. És mindegy, az egyéni lelkek egyéni ciklusuk melyik fázisában vannak, a Föld átalakulási folyamata befolyásolja őket.

A Föld a házatok. Hasonlítsátok össze a házzal, amiben éltek. Képzeljétek el, hogy újjáépítitek. Ez jelentősen kihatna a mindennapi életetekre. Függően az aktuális hangulatotoktól, néha kívánt változatosságnak vagy zavaró, kesze-kusza történésnek tapasztaljátok meg. Ha amúgyis azt terveztétek, hogy átalakítjátok a házatokat és örültök ennek, akkor összhangban vagytok a változásokkal és hagyjátok magatokat a történésekkel sodortatni. A Föld átalakulása támogatni és javítani fogja a ti személyes átalakulási folyamatotokat.

Ha nem akartok semmit változtatni a ’házatokon’, akkor idegesíteni és frusztrálni fog a benneteket körülvevő káosz. A Föld belső változásai kibillentenek egyensúlyotokból.

Azok számára, akik üdvözlik a Föld változásait, ezeket az extrém időket bátorítóként fogják megélni. A fény hulláma által, mely most univerzumotokat elárasztja, felemelkedtek.

A Föld pillanatnyilag az emberiség karmikus terhe alatt az összeroppanás szélén áll. Az ebből a karmikus teherből származó negativitás és erőszak egyfajta energetikai szennyeződésként tekinthető, amit a Föld alig képes feldolgozni, semlegesíteni és integrálni.

Irányítsátok tudatotokat egy pillanatra a Föld szívére. Lazítsatok és összpontosítsatok…éreztek ott valamit? Érzitek miként szakítják szét a Földet ezek a terhek? Olyan sok rajta az erőszak.

A Föld egyszerre érez tehetetlenséget és ellenállást. A létezéséhez szolgáló új alapok letétele előtt áll. A Föld azon van, hogy elengedje a harc, a konkurencia és a dráma energiáit: a belsőjéből és a külső szinteken is. Az új alap, mely létrejön benne, a szív energiája, a kiegyensúlyozottság és az elköteleződés energiái: az élő Krisztusi-energia.

A Föld pontosan olyan, mint az emberiség, egy tanulási folyamat részese. Ahogyan az emberiség ő is folyamatosan fejleszti és átalakítja tudatát. Ahogyan az emberiség esetében az ő utazása is a nem-tudás ill. önmagáról való tudatlanság bizonyos állapotával kezdődött.

A Föld egykor „sötét bolygó” volt, mely az őt övező energiákat magába szívta ill. benyelte. Felvette magába és teljes mértékben semlegesítette az energiákat vagy lényeket, amikkel találkozott; elvette tőlük egyediségüket és bizonyos módon ”megsemmisítette” őket. Ez a kiterjedés iránti vágyának következménye volt. A Föld bizonyos módon hiányt ill. tökéletlenséget érzett önmagában, amit szükségletként interpretált, hogy más energiákat kebelezzen be. Mivel a Föld nem adott vissza semmit ezekből az energiákból nem volt igazi interakció közöttük. Egy halálos és halálhoz hasonló folyamat volt.

Egy bizonyos időben tudatossá vált a Föld számára, hogy ez a folyamat nem elégítette ki. Úgy érezte, hogy önmaga táplálásának ezen módjában hiányzott valami. Nem csillapodott a teljesség érzésének hiánya ez által. Nem elégítette ki a kiterjedés iránti szükségletét az energiák bekebelezése. Ebben a pillanatban felébredt a Föld tudatában a vágy az élet után. Ami nem jelenti azt, hogy ennek a Föld valóban tudatában volt. Csak azt tudta, hogy valami mást akart, valami újat, egyfajta interakciót más energiákkal, ami nem ezeknek az energiáknak Föld energiává való lecsökkentésével végződne. Így jött létre a Föld tudaton belül a lehetőség az önmagán kívüli, valami más megtapasztalására.

GaiaEnergetikailag ez az élet kezdetét jelentette a Földön.

Kozmikus törvény, hogy minden mélyen átérzett vágy megteremti az eszközt is mellyel megvalósulhat. A kívánságok, melyek gondolatok és érzelmek keverékei, teremtő energiák. Ez a bolygóra és az emberekre is igaz. A Földben megszületett a kívánság, a vágy, hogy megtapasztalja az életet. Egy vágy, hogy rombolás helyett megóvja és megbecsülje az életet.

És így történt.

Amikor a Földre érkezett az élet, maga a Föld is felvirágzott és termékennyé vált. Egy új tapasztalati síkra lépett, mely meglepetéssel és kielégüléssel szolgálta. Meglepődött maga is, hogy egy egyszerű vágy, egy szükséglet oly meghatározatlan érzése egy nagyszerű és újszerű fejlődést indított be.

A Földön kezdetét vette a legkülönfélébb életformák nagy kísérlete. Sok életforma érzett vágyat arra, hogy a Földön manifesztálódjon és az itt fellelhető energiákkal kísérletezzen. A Föld folyamatosan új dolgok keltetője lett. Itt megvolt a szabadság, hogy új utakat lehessen kipróbálni, új lehetőségeket lehessen feltérképezni. Megvolt és most is megvan minden kreatúra [lény] szabad akarata.

Az élet teremtésével párhuzamosan a Föld és minden rajta élő kreatúra egy bizonyos belső fejlődésbe kezdett. Ennek a tapasztalási útnak a központi témája az adok és elveszek közötti egyensúly volt.

A tudat belső szintjén a Föld évmilliók óta arra törekedett, hogy megtalálja az adás és az elvétel [befogadás] közötti helyes egyensúlyt. A Föld bolygóként adja és elveszi az életet. A Föld „sötét periódusában“, abban a fejlődési stádiumban, amikor az energiákat bekebelezte és semlegesítette a hangsúly erősen az „elvételen“ volt.

A Föld hosszú időre tolerálta az erőszakot és a kizsákmányolást, mert ez számára bizonyos módon karmikusan megfelelő volt. A Földnek meg kellett ismernie az erőszak és az elnyomás másik oldalát is. Tetteskénti cselekedetei bumerángként visszacsapták az ellentétes tapasztalatot, az áldozatét. Így működik a karma. Nem büntetésről van itt szó. Hogy valóban érthetővé váljon a hatalom fogalma és hogy azzal boldogulni lehessen, a hatalom mindkét oldalát meg kell tapasztalni. Mindenek előtt, ami ellen tiltakoztok vagy ami felett hatalmat akartok gyakorolni, azokkal újra és újra szembesültök, legyen az áldozat vagy tettes formájában, míg fel nem ismeritek, hogy mindketten EGYEK vagytok, mindkét fél az isteni energia része.

A Föld jelenleg is zajló kíméletlen kizsákmányolása, ebből a nézőpontból bizonyos módon karmikusan indokolt, mert lehetőséggel szolgált a Föld számára, hogy megtalálhassa az egyensúlyt az adok és kapok között.

És mégis, időközben kirajzolódtak a tiszteletlenség és a kizsákmányolás határai, amik karmikusan még szükségszerűek.

A föld elérte az egyensúly teljes megértését és beteljesítette a karmikus tudat-ciklusát. Elérte a szeretet és a tudat egy lépcsőfokát, ami nem fogja tovább tolerálni az emberi erőszakos visszaélést. A tudat eme szintje oda vezet, hogy hasonlóan hangolt energiákat fog magához vonzani, amik értékelik a harmóniát és a tiszteletet, és taszítják a romboló szándékú energiákat.

Eljött az adok és kapok új egyensúlya. Az „Új Földön“ béke lesz a Föld bolygó és minden rajta élő között: az emberek, növények és állatok között. A harmónia a szívből jövő kötődés minden lény között, mely nagy öröm és kreativitás forrása lesz majd.

A régiből az új Földbe való átmenetel egy folyamat, amihez nincs pontosan előre megadott idő sem lényegi ismertetőjel. Itt sok múlik az emberek döntésein, a döntésektől, amiket ti most mindannyian egyénként hoztok meg.

Sok jóslatot mondtak és fognak még mondani az átalakulás eme időszakáról. Az ilyen jóslatok mindig kétségesek. A lényeg az, hogy a látható anyagi valóság manifesztációja, a ti belső kollektív tudatállapototokból fakad. A tudat, mint azt már az elején megállapítottuk szabad és teremtő [természetű]. Bármikor dönthettek úgy, hogy másképp alakítjátok jövőtöket, amikor másképp éreztek és gondolkodtok. Bármikor „nemet“ mondhattok a korlátozó, pusztító gondolatoknak és érzelmeknek. Ez igaz rátok egyénként, de nagyobb embercsoportokra is.

Ha egy mérvadó egyénekből álló csoport az öngyűlölet és a pusztítás fölé a szabadságot és a szeretetet helyezi, akkor ez tapasztalható valóságként fog manifesztálódni. A Föld reagálni fog erre. Befogadja az emberek belső történéseit. Reagál a belső rezdüléseitekre.

Ezért felhívjuk a figyelmet arra, hogy senki, a „mi oldalunkon“ még mi sem vagyunk képesek pontos jóslatokat adni arról, hogy mikor és hogyan születik meg az Új Föld.

De világos, hogy azok a lelkek, akik lezárják most a karmikus ciklusukat (lsd. Az Új Föld I.), energetikailag szorosan kapcsolódnak az Új Földhöz. Ezek az emberek, akik gyakran mélyen magukban hordozzák az Új Föld ideáinak alapjait, csodás lehetőségeket kaphatnak, hogy növekedhessenek és hogy felszabadíthassák önmagukat, mert a bolygószintű és a személyes ciklusuk egybeesik.

Csatornázta: © Pamela Kribbe

Magyar nyelvű fordítás: Scarlett

Forrás: www.jeshua.net

 

 

Sok szeretettel küldöm ezt az ALAPMŰVET minden fénymunkásnak, minden sötétmunkásnak és mindenki másnak! Jó olvasást! Világbéke! 🙂 Scarlett

Earth-from-SpaceAZ ÚJ FÖLD I.
A harmadik energia megteremtése

Ezekben a napokban, ezekben az időkben egy átalakulás zajlik. Egy új tudat hajnala köszönt be, ami előbb vagy utóbb testet fog ölteni.
Hogy ez az átalakulás hogyan megy végbe, az még nincs egyértelműen lefektetve. A jövő mindig bizonytalan. Az Egyetlen, ami pillanatnyilag valóban fix, az a Most. A Most forrásából számtalan lehetséges út bukkan elő, a jövő lehetséges forgatókönyveinek végtelen hálózata.
A múltra alapozva lehetséges megjósolnunk, hogy egy bizonyos jövőbeli lehetőség valószínűbb-e, mint egy másik, de a döntés mindig a Tiétek. Ti döntötök, hogy hagyjátok-e, hogy a múltatok határozza meg jövőtöket. A jóslatok mindig valószínűségeken alapszanak. A valószínűségek mindig a múlttal állnak összefüggésben. A ti emberkénti hatalmatoktól függ, hogy szakítotok-e a múlttal és hogy egy másik pályára álltok-e rá. Szabad akarattal rendelkeztek. Megvan a hatalmatok a változtatásra, hogy újrateremtsétek önmagatokat. Ebben az erőben rejlik Isteni mivoltotok. Ez az erő az, mely a semmiből teremt valamit (ex nihilo). Ez az Isteni hatalom a ti valódi lényetek magva.
Amikor ezekről a napokról és ennek az átalakulásnak az időszakáról beszélünk, soha ne feledjétek, hogy ti vagytok saját valóságotok teremtői. Nincs előre kidolgozott terv vagy egy kozmikus hatalom, mely az egészében egyéni lélek-utatokat vagy egészen egyéni valóságotok feletti döntési hatalmatokat áthangolná [átalakítaná]. Nem így működik az egész. A Földön minden lélek valamilyen módon meg fogja tapasztalni ezt az átalakulást, mely megfelel a belső vonzódásának, hajlamának. Sok valóság létezik. A valóság, amit választotok, tükrözni fogja kívánságaitokat és szükségleteiteket.
Ami olyan különlegessé teszi ezt az időszakot (1950 – kb.2070), az az, hogy két különböző tudatciklus zárul le: egy egyéni ciklus (ill. sok személyes ciklus) és egy planetáris ciklus [bolygóciklus]. Ezeknek a ciklusoknak a lezárása egybeesik, így az egyik erősíti a másikat.
Az emberiség egy része közelebb érkezett különböző életciklusainak beteljesítéséhez. A legtöbb lélek, akiket ez érint fénymunkások. Majd még lényegesen mélyebb szinten kitérünk eme fénymunkás lelkek csoportjára (lsd. Fénymunkások I, II,III).
Ma eme egyéni, személyes ciklus természetét szeretném elmagyarázni: Mit jelent ezen keresztülmenni és mi a mélyebb értelme, mindezeken – a részben nagyon bonyolult – életeken keresztülhaladni a Földön.
jó karmaA személyes karmikus ciklus
A földéletek, amiken keresztülmentek a lélek egy nagyobb ciklusának részét képezik. Ez a ciklus azért jött létre, hogy lehetőség nyíljon a dualitás teljes egészének megtapasztalásához. A ciklusok során megtapasztaltátok milyen nőnek vagy férfinak, egészségesnek vagy betegnek, gazdagnak vagy szegénynek, „jónak” vagy „rossznak” lenni. Egyes életekben intenzíven a fizikai világ felé orientálódtatok, földművelőként, mesteremberként vagy munkásként. Más életek inkább a szellemi világ felé orientálódtak, ezekben erősen éreztétek a szellemi eredeteteket. Ezekben az életekben gyakran vonzott benneteket vallási elhivatottság. Aztán voltak ismét olyan életek, amikor inkább a világi hatalom területei vonzottak, a politika stb. Aztán talán voltak olyan életek is, amikben önvalótok művészi megnyilvánulási módjait igyekeztetek kifejezni.
A különböző életeik során a lelkek gyakran hajlanak specializálódásra. Ez azoknál az embereknél ismerhető fel, akik tiszta és természetes tehetséggel rendelkeznek bizonyos területeken. Úgy tűnik, mintha már gyerekként potenciállal rendelkeznének, amire a megfelelő időben kell ráakadni és máris könnyedén megy a fejlődés.
A Fénymunkások gyakran vonzódnak vallásos életekhez és sok életet éltek szerzetesként, papként, apácaként, sámánként, boszorkányként, jósként stb. Vonzotta őket az anyagi, a fizikai és a spirituális világ közötti határvonal. Ha érzitek ezt a késztetést, ezt a vonzást, hogy kövessétek a spiritualitást, akkor is, ha ez egyáltalán nem illik bele az életetekbe, akkor éppenséggel lehetséges, hogy ti is a Fénymunkások családjába tartoztok.
Az élet a Földön lehetőséget ad, az emberi lét teljes megtapasztalására. Ekkor természetesen felmerülhet bennetek a kérdés: Miért olyan különleges dolog embernek lenni? Miért akarnám pont ezt megtapasztalni?
Az emberi tapasztalat egyszerre sokrétű és intenzív. Ha emberi életet éltek, akkor átmenetileg ki vagytok téve testi tapasztalatok, gondolatok és érzelmek lehengerlő mezejének. Az ebben a mezőben uralkodó dualitás alapján tapasztalataitok nagyon különbözőek és intenzívek. Sokkal erősebbek, mintha az általatok asztrálvilágnak nevezett szinteken tartózkodtok (tehát a szinteken, amiket halálotok után felkerestek és ahol az életek között vagytok). Nehezen elképzelhető számotokra, de a mi oldalunkon sok lény szívesen lenne a ti helyetekben. Szívesen lennének emberiek és gyűjtenének emberi tapasztalatokat. Az emberi tapasztalatok olyan fokú valósággal rendelkeznek, ami azokat felbecsülhetetlenné teszi számukra. Bár képzeletük erejével számtalan igazságot képesek teremteni [más síkokon], de ez kevesebb megelégedettséggel jár, mint egy „igazi” földi valóság megteremtése.
A teremtés folyamata a Földön gyakran egy harc. Gyakran számtalan ellenállással kell szembenéznetek, míg álmaitok valóra válnak. A szellemi teremtés az asztrális világban sokkal egyszerűbb. Nincs időintervallum a gondolatok és az aktuális teremtés között. Ezen felül ott abszolút mindenféle valóságot megteremthettek, amit akartok, vagy amit ki tudtok gondolni. Nincsenek határok. Abban a pillanatban, amikor egy csodaszép kertet képzeltek el, már készen is áll számotokra.
A Földön nagy kihívás egy ötlet megvalósítása, realizálása. Szükséges hozzá a céltudatosság, kitartás, szellemi tisztaság és egy megbízható szív. A Földön meg kell küzdenetek az anyagi világ lassúságával és rugalmatlanságával. Felül kell emelkednetek a belső ellentétes impulzusokon, a kétségen, a kétségbeesésen, a tudás hiányán, a bizalom elvesztésén stb. A teremtési folyamatot bármelyik említett akadály feltarthatja vagy akár meg is akadályozhatja. De mégis pont ezek a lehetséges problémák, igen még kudarcok is, amik értékessé teszik a földi életet. Ebben a folyamatban a kihívások, amikkel szembesültök, a legnagyobb tanítóitok. Jelentéssel ruházzák fel a földi tapasztalatokat, ami sokkal mélyebb és nagyobb palettájú, mint az asztrális síkon való erőlködéstől mentes teremtés. Az erőlködéstől való mentesség jelentőség- nélküliséget szül (erre majd még később kitérünk). Az asztrális lények, akik eddig még nem tapasztaltak meg földi életet, tudják és megértik ezt.
Gyakran elbátortalanodtok vagy akár kétségbe is estek valóságotok viharos természete miatt. Oly gyakran nem kívánságotok és reményetek szerinti valóságotok. Oly gyakran végződik kreatív szándékotok fájdalommal és kijózanodással. És mégis, egy nap megtaláljátok a kulcsot a békéhez és a boldogsághoz. Erre a kulcsra szívetekben leltek rá. És ha ez megtörténik, akkor a bennetek szétáradó örömöt semmi nem múlhatja felül, ami az asztrális szinten létrehozható, teremthető. Ez lesz mesterré válásotok pillanata, isteni minőségetek megszületésének pillanata.
Az eksztázis, amit éreztek majd Isteni minőségetek felébredésekor, hatalmat ad kezetekbe, hogy meggyógyíthassátok önmagatokat. Ez az isteni szeretet segíteni fog, a földi életeitek során szerzett mély sebeitekből való kigyógyulásban.
Ezután képesek lesztek másoknak segíteni önmaguk meggyógyításában, akik ugyanezeken a melléfogásokon és aggályokon [félelmeken] mentek keresztül, mint ti. Felismeritek fájdalmukat. Látni fogjátok a szemükben. És képesek lesztek kísérni őket az isteni minőségükhöz vezető útjukon.

dualitásA dualitás célja
Kérlek, ne becsüljétek alá földi életetek jelentőségét. Ti Isten (Minden létező) legkreatívabb, legelőrehaladottabb és legbátrabb részei vagytok. Ti vagytok az ismeretlen felfedezői és az új megteremtői. A dualitás terén szerzett felfedezéseitek egy célt szolgáltak, mely meghaladja képzelőerőtöket. Nehéz utazásotok mélyebb értelmét elmagyarázni, de elmondhatjuk egy újfajta tudatot hoztatok létre, egy olyat, mely előtte korábban még nem volt jelen.
Ezt a tudatot először Krisztus mutatta, amikor a Földön élt. Ez a tudat, amit Krisztusi-tudatnak [kristály-tudatnak] nevezünk, a szellemi alkímia eredménye. A fizikai szintű alkímia az arany készítésének művészete ólomból. A szellemi alkímiai művészete a sötét energia átalakítása „harmadik energiává”, a szellemi arannyá, ami jelen van a Krisztus-energiában
Kérlek tudatosítsátok, hogy nem azt mondjuk, a cél a sötét fénnyé való átalakítása volt, vagy a rossz jóvá alakítása. A sötét és a fény, a rossz és a jó természetes ellentétek; kölcsönös függőségben léteznek.
Universelle EnergieA valódi szellemi alkímia létrehozza a „harmadik energiát“, egy olyanfajta tudatot, mely mindkét polaritást a szeretet és megértés energiájával öleli körül. Utazásotok valódi célja nem a jó győzedelme a rossz felett, hanem az ellentétek meghaladása és egy új tudat megteremtése, mely képes fenntartani Egységét a sötét és a fény jelenlétében.
Ezt a meglehetősen komplikált folyamatot egy metafora segítségével magyaráznánk el. Képzeljétek el, mélytengeri búvárok vagytok, akik egy gyöngyöt keresnek. Újra és újra alámerültök az óceánba, hogy megtaláljátok ezt a különleges gyöngyöt, amiről mindenki beszél, de amit eddig még senki nem látott. Mindegy, ti nem tántorodtok el és úja és újra lebuktok a mélybe, mert eltökéltek vagytok és inspiráltak. Őrültek lennétek?

Nem, Ti vagytok az új felfedezői.
A titok: a gyöngy keresésének folyamata által teremtitek meg magát a gyöngyöt. A gyöngy a Krisztus-tudat szellemi aranya. A gyöngy Ti magatok vagytok, átalakítva a dualitás megtapasztalása által.
Ez egy igazi paradoxon [ellentmondás]: az új felkutatása által hozzátok csak létre az újat magát. Ti váltatok az Isteni teremtés gyöngyévé.
Isten másképp nem érhette el, mert amit meg kellene találnotok, még nem létezett: előtte még meg kellett teremtenetek. De miért érdekelte Istent annyira, hogy valami újat hozzon létre? Hadd magyarázzuk el ezt olyan egyszerűen, ahogy csak lehetséges.
Kezdetben Isten egészében JÓ volt. A jóság mindenütt jelen volt és mindent áthatott. Hogy pontosak legyünk, a dolgok meglehetősen statikusak [mozdulatlanok] voltak, mert nem volt más. Ebből a teremtésből hiányzott az élet, hiányzott a növekedésre és a fejlődésre való lehetőség. Azt is mondhatnátok, megrekedt.
Hogy változatosság jöhessen létre, hogy a mozgás és a fejlődés lehetőséget kaphasson, Istennek be kellett vezetni egy elemet a teremtésébe, ami a mindent átható isteni minőségtől különbözött. Ez meglehetősen nehéz volt Isten számára, mert hogyan teremthető valami, ami nem Te magad vagy? Hogyan hozhatta létre az Isteni minőség a rosszat? Egyáltalán nem. Tehát Istennek úgymond egy trükkhöz kellett folyamodnia. Ez a trükk a TUDATLANSÁG.
A tudatlanság, a tudás hiánya az elem, mely az isteni minőséggel szemben helyezkedik. Létrehozza az illúziót, hogy az Isteni minőségen kívül helyezkedünk el, elválasztva Istentől. “Nem tudni, kik vagytok” a kioldó [az ok], ami az átalakulás, a növekedés és az univerzum expanziója [kiterjedése] mögött rejlik. A tudás hiánya félelmet kelt és a félelem a kontroll iránti szükségletet teremti meg. A kontrollálás szükséglete hozza létre a hatalmi harcot: és máris megvan minden hozzávaló, ami szükséges, hogy a “gonosz” kicsírázhasson. A színpad készen áll a jó és a rossz közötti harcra.
Istennek szüksége volt ezen ellentétek dinamikájára, hogy kiszabadulhasson “merevségéből”. Ez számotokra nehezen lehet érthető, amikor látjátok a sok szenvedést, amit az ignorancia [másik figyelembe nem vétele] és a félelem teremtett, de Isten nagyra tartotta ezeket az energiákat, mert kitűnő lehetőséget biztosítottak számára, hogy túlnőjön önmagán. [ford. megj.- az ignorantia latin szó jelentése: tudatlanság, tapasztalatlanság].
Isten arra kért benneteket, akik lényének legkreatívabb, legelőrehaladottabb és legbátrabb részei voltatok – hogy öltsék magukra a feledés fátylát. Azzal a céllal, hogy az ellentétek dinamikáját a lehető legalaposabban meg lehessen tapasztalni, ezért átmenetileg alámerültetek valódi természetetek feledésébe. Hozzájárulásotokat adtátok ehhez a feledésbe való alámerüléshez, de ezt a körülményt is elrejtette a feledés fátyla. Ezért manapság gyakran átkozzátok Istent a helyzet miatt, amiben találjátok magatokat: a nehézségek, a tudás hiánya miatt – és mi ezt megértjük. Valójában Ti vagytok Isten és Isten Bennetek van.
Az aggodalmak és szűkösség ellenére mégis ott legbelül ott van még a csodálkozás és az izgalom érzése, hogy a dualitásban éltek, létrehozzátok az Újat és megtapasztaljátok azt. Isten eme saját izgalma az egyedüli ok, amiért rajtatok keresztül nekivágott ennek az utazásnak.
Amikor elkezdődött ez az utazás, akkor a jóra (az otthonra), mint csupán halványan lebegő emlékekként támaszkodva kellett szembenéznetek a gonosszal (félelemmel, tudatlansággal). Elkezdtetek a félelem és a tudatlanság ellen harcolni, miközben egyre csak hazavágyódtatok. De mégsem tértek vissza haza úgy, ahogyan valamelyik múltbeli állapotba térnétek vissza. Mert a teremtés az utazásotok által megváltozott, átalakult.
002Utazásotok úgy végződik, hogy Ti nagyobbak lettetek a jónál és a rossznál, túlnőttetek fényen és árnyékon. Létrehoztok egy harmadik energiát, a Krisztus-energiát, ami mindkettőt magában foglalja és átalakítja. Előbbre viszitek Isten teremtését. Ti lesztek Isten Új teremtése. Isten túl fog nőni önmagán [meghaladja önmagát], ha a Krisztus-tudat kiterjed a Földön.
A Krisztus-tudat nem létezett korábban az „emberi tapasztalás“-t megelőzően. A Krisztus-tudat az egyének tudata, mely a dualitás számos rétegén áthaladt, kiismerte magát benne és a „másik oldalon” ebből növekedett. Ezek lesznek az Új Föld lakói. Ők maguk mögött hagyják a dualitást. Eggyé válnak Isteni önvalójukkal. De ez az Isteni-Én más lesz, mint korábban. Mélyebb és gazdagabb lesz, mint az a tudat, melyből kiindult. Azt is mondhatnánk: Isten gazdagította magát a dualitáson való áthaladás megtapasztalásával.
Ez a történet leegyszerűsített és torzított, mint minden, amit mondunk, torzítva van az idő és az elkülönülés illúziója által. Ezek az illúziók egy értékes célt szolgáltak. De eljött az idő, hogy meghaladjátok őket. Kérlek, próbáljátok érzékelni a szavaink, történeteink és metaforáink mögött rejlő energiát.
Ez az energia bizonyos értelemben véve a tiétek. Ez a jövőbeli Krisztusi [kristály] Énetek energiája, ami rajtam, Jeshua-n keresztül, hozzátok beszél. Várunk rá, hogy újra találkozhassunk, hogy egyesülhessünk Veletek.
Miként haladható meg a dualitás? (karmikus ciklus beteljesítése)
Akkor zárulnak le földi életciklusaitok, amikor a dualitás játékának már nincs hatalma felettetek. Lényeges a dualisztikus játékban, hogy a játékmezőn egy bizonyos polaritással járó pozícióval azonosultok. Azonosultok vele: gazdag vagy szegény, híres vagy szerény, nő vagy férfi, hős vagy csirkefogó. Valójában alig van különbség melyik szerepet játsszátok. Addig, amíg egynek érzitek magatokat a színésszel a színpadon, akkor a dualitás még mindig a markában tart.
Természetesen nincs gond ezzel. Bizonyos szempontból pontosan ez volt a cél. El kellett felejtenetek, kik vagytok valójában, hogy a dualitás minden aspektusát megtapasztaljátok. Szándékolt volt, hogy beszűkítitek a tudatotokat a tapasztalás eme drámájának egy bizonyos szerepére.
És nagyon jól játszottátok szerepeteket. Annyira kibontakoztatok szerepeitekben, hogy tökéletesen elfelejtettétek ezeknek az életciklusoknak a kezdeti célját és a mögöttes szándékot. Olyan szinten megfeledkeztetek önmagatokról, hogy azt hittétek, hogy a valóság játszmái és drámái az egyedüli létező valóság. Végül ez nagyon magányossá és félelemmel telivé tett benneteket – nem meglepő, hiszen – mint azt az előző bekezdésben megmutattuk – ez a dualitás-játék a tudatlanság és a félelem alapköveire épül.

egyensúlytalanA dualitás játszma jellemzői
1.) Érzelmi életetek lényegét tekintve instabil: nincs érzelmi horgonyzási pont [nyugvópont, középpont], mert hangulatilag mindig a „magasban“ vagy a „mélyben“ vagytok“. Dühösek vagytok vagy szelídek, szűkmarkúak vagy nagyvonalúak, lehangoltak vagy lelkesek, boldogok vagy szomorúak. Érzelmeitek folyamatosan szélsőségek között hullámzanak. Úgy tűnik, csak kis mértékben vagytok képesek ellenőrzésetek alatt tartani ezek az érzelmeket.
2.) Intenzíven kötődtök a külvilághoz: Nagyon fontos számotokra, hogy mások miként ítélnek meg. Önbecsülésetek attól függ, amit a külvilág (a társadalom vagy a szeretteitek) arról, akik vagytok, visszatükröz nektek. Minden erőtökkel azon vagytok, hogy megfeleljetek az ő normáiknak, hogy mi a helyes és helytelen. Ezt nagy igyekezettel teszitek.
3.) Szigorú felfogásotok van a Jóról és a Rosszról: Az ítélkezés biztonságérzetet kölcsönöz. Így az élet jobban szervezhető, ha a tettek, gondolatok és emberek jó és rossz kategóriákba sorolhatók.
Ezekben az ismertetőjegyekben az a közös, hogy minden cselekedetben vagy érzésben nem vesztek részt teljes mértékben. Tudatotok lényetek külső rétegeiben tartózkodik, ahol a félelemalapú gondolat- és viselkedésminták irányítják.
Hadd adjunk egy további példát. Ha ahhoz szoktatok hozzá, hogy mindig kedvesek és barátságosak vagytok mindenkihez, akkor ezzel egy olyan viselkedésmintát mutattok, mely nem a belső lényetekből fakad. Valójában elnyomjátok magatokban a lényetek belső magjából érkező jelzéseket. Megpróbáltok mások elvárásainak megfelelni, hogy ne veszítsétek el a szeretetet, a csodálatot vagy a gondoskodást. A félelem által vezérelve cselekedtek. Lecsökkentitek a kifejező képességeteket. De a részetek, melyet nem fejeztek ki, egy rejtett önálló éltet fog élni, elégedetlenséget és levertséget okozva életetekben. Még az örömötökben is lehet düh és ingerültség elrejtve, aminek nincs senki tudatában, még ti sem!
Ebből az önmegtagadó állapotból csak akkor jöttök ki, ha felveszitek a kapcsolatot önmagatok elnyomott és elrejtett részeivel.
Az elnyomott és elrejtett részekkel való kapcsolatfelvétel nem nehéz, olyan értelemben, hogy részetekről nem követel meg különleges képességet vagy ismereteket. Ne bonyolítsátok túl a „befelé fordulás” folyamatát, amit másoktól kellene megtanulnotok. Ti magatok is megtehetitek és megtaláljátok egyéni utatokat, módotokat. A motiváció és a szándék messze fontosabbak, mint az „ismeretek” és a „módszerek”. Ha valóban az a szándékotok, hogy megismerjétek önmagatokat, ha valóban eltökéltek vagytok, hogy mélyre ássatok és megváltoztassátok a félelmekkel telített gondolatokat és érzelmeket, melyek blokkolják a boldogságban és bőségben gazdag életeteket, akkor ezt meg is teszitek, legyen az bármilyen módszer.
futó gyerekekEzek után szeretnénk egy egyszerű szimbólumot használó vizualizációs gyakorlatot megosztani Veletek, ami segíteni fog újra felvenni a kapcsolatot saját érzelmeitekkel.
Fordítsatok egy kis időt a vállizmok és a nyak ellazítására, üljetek le egyenes háttal és mindkét lábat tegyétek talppal a talajra. [Hunyjátok be a szemeteket.] Vegyetek egy mély lélegzetet. Képzeljétek el, amint egy idilli utcán sétáltok keresztül a tágas kék ég alatt. Halljátok a természet hangjait és érzitek, amint a szél végigsimít hajatokon. Boldogok vagytok és szabadok. Az utcán haladva hirtelen azt látjátok, hogy néhány gyerek fut felétek. Egyre közelebb érnek hozzátok. Hogyan reagál szívetek a látványukra?
Ezután a gyerekek közvetlenül előttetek állnak. Hányan vannak? Hogy néznek ki? Fiúk, lányok vagy mindkettő?
Üdvözlitek őket. Meséljétek el nekik milyen boldogok vagytok, hogy látjátok őket. Ezután forduljatok az egyik gyerekhez. Közvetlenül a szemetekbe néz. Üzenete van számotokra. Kiolvashatjátok a szeméből. Megvan? Mit szeretne üzenni Nektek? Egy energiát hoz el számotokra, amire pillanatnyilag szükségetek van. Adjatok nevet ennek az energiának, amit ez a belső gyermek elhozott nektek, de ne ítéljétek meg. Köszönjétek meg neki egyszerűen és aztán engedjétek el a képet.
Érezzétek újra a talpatok alatt a talajt és lélegezzetek mélyen ki és be. Az imént felvettétek a kapcsolatot lényetek elrejtett részével.
Visszatérhettek ehhez a jelenethez, amikor csak akartok és talán más gyerekekkel is felvehetitek a kapcsolatot.
Ezen a befelé-forduláson keresztül és lényetek rejtett, elnyomott részeivel való kapcsolatfelvétel által, sokkal jobban jelen lesztek, mint eddig. Tudatotok, meghaladja a félelmekkel telített gondolati- és viselkedésmintákat, melyek oly régóta adottként fogadtatok el. Elfogadja az aggodalmakat, a dühöt és a belső sebeket, mint a gyermekéről gondoskodó szülő. Felvállalja az önmaga iránti felelősséget. Ezt a folyamatot majd egy másik alkalommal részletesebben leírjuk. (lsd. Fénymunkás III.)

balanceA gyengülő dualitás ismertetőjegyei
1) Hallgattok lelketek nyelvére, mely érzelmeiteken keresztül beszél hozzátok.
2) Ennek megfelelően cselekedtek és végrehajtjátok a változtatásokat, melyet a lelketek kér tőletek.
3) Megbecsülitek az egyedüllét nyugodt időszakait, mert csak nyugalmi állapotban hallható lelketek suttogása.
4) Megkérdőjelezitek gondolat- és viselkedésmintáitokat, melyek megakadályozzák a valódi inspirációtok és reményetek szabad kifejezését.

Földi életciklusotok lezárul, ha tudatotok képes kézben tartani a dualitás minden tapasztalatát és ezzel egy időben a középpontba rendeződve, tökéletesen jelen marad. Addig, amíg a dualitás bármely aspektusával jobban azonosultok, mint egy másikkal (pl. erősebben a fénnyel, mint a sötétséggel, erősebben a gazdagsággal, mint a szegénységgel stb.), tudatotok még mindig a libikókán van [kibillenhet]. A karma nem más, mint ennek a libikókának a természetes kiegyenlítődése, amibe tudatotok vitt bele. Ha megtaláljátok a libikóka egyensúlyi pontját, annak mozdulatlan középpontjában, akkor elvághatjátok a karmikus ciklussal való kapcsolatotok vezetékét.
Ez a középpont a karmikus körforgás kiindulási pontja. A középpontban uralkodó érzelmi hangok a csend, az együttérzés és a nyugodt öröm. A görög filozófusoknak voltak sejtéseik erről az állapotról, amit ataraxiának: megingathatatlanságnak neveztek.

Az ítélkezés és a félelem olyan energiák, amik a legerőteljesebben szakítanak ki a középpontotokból. Ha egyre jobban el tudjátok engedni ezeket az energiákat, akkor a Belső világotok egyre jobban elcsendesedik és egyre nyitottabbá válik. Valóban egy új világba léptek, a tudat egy új szintjére.
Ez a külvilágban is manifesztálódni fog. Gyakran állnak be változások és el fogjátok engedni életetek azon aspektusait, amik már nem felelnek meg LÉNYETEKNEK. Ez a kapcsolatok és munka terén nagy fennforgásokhoz vezethet. Gyakran a teljes életvezetési stílusotok a feje tetejére áll. Ez, a szemszögünkből nézve, természetes, mert a belső változások a körülöttetek lévő világ változásainak előhírnökei. A ti tudatotok teremti az anyagi világot, amiben tartózkodtok. Ez mindig így van.
ataraxieA dualitás markából való kiszabadulás időt igényel. A sötétség (a tudatlanság) minden rétegének feltérképezésének folyamata lépésről lépésre történik. És mégis, ha egyszer ráléptek az útra és belső lényetekbe utaztok, akkor egyre jobban elhatárolódtok a dualitás játszmáitól. Ha egyszer valóban megismeritek az „ataraxiát“ [a megingathatatlanság állapotát] és ráéreztek az ízére, akkor elértétek a fordulópontot. Ha megéreztétek ezt az átható örömöt, amit egyszerűen az „önmagam vagyok“ érzéséből fakad, akkor tudni fogjátok, hogy ez az, amit egész idő alatt kerestetek. Újra és újra befelé fogtok fordulni, hogy megtapasztalhassátok lényetek eme békéjét.
Ettől még nem fogtok visszariadni a világi élet élvezetétől, de rátaláltatok az Isteni középpontotokra és a világot, ill. annak szépségét ebből az örömteli állapotból fogjátok megtapasztalni.
A boldogság soha nem anyagi dolgokban volt. Hanem a módban, amint azt megélitek. Ha szívetekben boldogság és béke van, akkor az emberek és a dolgok, amikkel találkoztok boldogságot és békét fognak hozni Nektek.
Pontosan ebben az időben készül fel egy csoport lélek, hogy elhagyják a karmikus körforgást. A későbbi ülések folyamán részletesen fogunk beszélni erről (lsd. Fénymunkás I, II, III). De nem csak egy csoportnyi emberi lélek az, aki az egyéni átalakulási ciklus végéhez ér el. A Föld is, melyen éltek, mélyreható és alapos átalakuláson megy keresztül. Egy bolygószintű ciklus szintén a vége felé közelít.
Ez az időszak azért olyan különleges, mert itt ez a két ciklus egybe esik.
Most a bolygóciklusról fogunk beszélni.
(Folytatás: Az Új Föld II.)
Csatornázta: Pamela Kribbe ©
Magyar nyelvű fordítás:Scarlett
Forrás: http://www.jeshua.net

Kedves Olvasók!
A most következő szépséges üzenet segítséget nyújt és valahol tényleg “megváltó” gondolatokat hordoz magában. Azt hiszem megkaptuk a “feloldás” energetikai receptjét. Jó olvasást! Scarlett

178387488_3e8ce3e32c_oKedves Emberek!
Jeshua vagyok, a barátotok és egyenrangúként érkezem. Semmit sem szükséges elrejtenetek előlem. Mindent láttam saját szívemben, amit egy emberi szív adni képes. Felfedeztem a völgyeket, amin keresztül az ember végighalad, a mélységeket, az otthontól való távolságot. Tudom milyen sötétségben tartózkodni. Az élet, amit 2000 évvel ezelőtt éltem a Földön, a szélsőségek élete volt. Megpróbáltam egy Fényt közvetíteni a Földön, egy Fényt, ami mindannyiatoktól származik, nem csak tőlem. Kapcsolatban álltam ezzel a Fénnyel, bennem lelt otthonra. Ezzel egy időben féltem is, kétségeim voltak és undort és haragot is éreztem, mindenfajta emberi érzést, amik elvonnak a Fénytől.
A kérdés az, ti hogyan irányítjátok Fényeteket a Földre. Mindannyian a Fény egy dimenziójából származtok. Menjünk együtt most oda, emlékezzetek rá, hogy milyen egyszerű és könnyed volt ott. Ti Fényből vagytok. Ez azt jelenti: tökéletesen szabad vagy, semmi sem korlátozhat. A Fényből kiindulva vagy képes minden létezővel kapcsolatot teremteni. Nem fog korlátozni téged a távolság, a forma, sem a tér és az idő. Ez pedig egy kényelmes boldogságérzettel jár együtt. Nincs feszültség, nincs harc. Érezed a Fényt; soha sem volt máshol, te még mindig benne tartózkodsz és ennek érdekében nem kell tenned semmit. Segíthet, ha elképzeled, amint egy Fényhullám mos át téged, a szíveden, a hasadon, a lábaidon át. Ennek elképzelése nem más, mint annak a szemügyre vétele, ami már jelen van. Egy vagy Istennel, légy ennek tudatában, fürödj, ússz ebben a Fényben.
Miért olyan nehéz megtartani ezt a Fényt a hétköznapokban? Annak ellenére, hogy legszívesebben csak benne léteznél, könnyedén és egyszerűen csak létezhetnél. Elzárkózol tőle. Miért teszed ezt? Ismerd fel először, hogy ezt teszed. Elzárkózni a Fénytől, egy aktív cselekedet, mert a Fény természettől fogva adott. Nincs semmi, amit meg kell idézni, amiért dolgozni vagy harcolni kéne, már itt van. Hogy elzárkózz előle, ez aktív cselekedetet kíván. Miként teszed ezt? Érezd a belsődben a választ. Ne kezdj el róla gondolkodni, hanem fordulj tested felé és fordulj a nyomasztó, feszült vagy kétségbeejtő érzések felé, amik testedben manifesztálódnak. Abban a pillanatban, amikor azt gondolod: ’Nem tudom befogadni a Fényt.’, akkor tested reagál erre az érzésre. És ha most arra kérlek, hogy fordulj a területek felé, amik nem képesek fogadni a Fényt, akkor arra kérlek, hogy légy tudatában a módnak is, ahogyan megközelíted ezt a területet. Mi az alaphozzáállásod a benned lévő területek megfigyelésekor, amik blokkolják a Fényt? Bosszantanak? Bosszantanak, hogy ezek a területek ott vannak? Bosszússá hangol vagy inkább szomorúvá? Nézz oda pontosan: mi az első reakciód a benned rejlő sötétebb részeidre? Szemléld meg őket teljes semlegességgel, ne ítélkezz felettük.
A mód, ahogyan blokkjaidra reagálsz – nevezheted így is őket – sokat elmond arról, ki vagy te most, hogy hol tartasz most. Mert a mód, ahogyan a belső területekre vagy részekre reagálsz, sokat elmond arról, hogy önmagaddal háborúban vagy békében állsz.  A harc az ellenállás egy formája. Meghívlak, szemléld most másként a benned lévő sötét részeket, a belső feszültséggel túlterhelt részeket. Stressz nélkül. Ezt nem tudod fejben megoldani. A tested mutatja meg pontosan, hogy van-e ott küzdelem vagy feszültség. A lényeg, hogy teljességgel elmélyedsz, elmerülsz önmagadba. Azonban ezt tedd úgy, hogy „igent” mondasz arra, ami ott van. Érezd az „igen-t mondás” erejét. Ellazít, mert nincs mit elrejteni, nincs mit feloldani vagy megváltoztatni. Érezd, milyen fáradt vagy önmagad változtatásaitól, az önmagaddal vívott harccal. Tudatosítsd fáradtságod, ami ez által jött létre benned. Érzékeld a frusztrációt is, az érzést, hogy megtetted a tőled telhetőt, és a csalódottságot, hogy ez gyakran csak részben vagy egyáltalán nem sikerült. Az érzelmek, a fáradtság, a kimerültség és a frusztráció összjátéka. Vedd szemügyre és ne ítélkezz. Nézz rá és tedd fel a kérdést önmagadnak: „Ez az, amit akarok? Ezt a megfeszülést, harcot és a kudarc, a sikertelenség és a kétség érzéseit, amik mindig lehúznak. Akarod ezeket?”
Engedd el, engedd el. Nem kell már megváltoztatnod önmagad. Sok nehezék, amit megtapasztaltok, az önmagatokkal vívott harcból származik. És sok harc a fejből indul ki. Fejetek tele van ötletekkel, hogy kellene lennie a dolgoknak, hogy illene, hogy lenne muszáj lennie. A spirituális növekedés és fejlődés terén elvárásaitok vannak, és olyan követeléseitek vannak önmagatokkal szemben, amik nem harmonizálnak lelketek ritmusával. Ezt a harcot a fej [elme] ötletei táplálják és visszatart téged attól, amivel igazából foglalkoznod kéne, hogy körbevehesd magad Fénnyel. Tehát nézd meg még egyszer a nehézséget és győződj meg róla, hogy az az önmagaddal vívott harcból származik. Igen, ott vannak a több rétegben felgyülemlett régi fájdalmak, a régi traumák. De nem ez a legnagyobb probléma. A probléma az, ahogyan erre reagálsz, hogy mennyire nem hangolódtál rá arra, amire ennek a traumának vagy megsebzett részednek szüksége van tőled. Mit akar ez a rész valójában? Egészen egyszerűen kifejezve: hozzád akar tartozni. Ennyi. Egész egyszerű. Hozzád akar tartozni, hogy szabad legyen „neki” veled lennie. Addig, amíg tusakodsz vele, ellenállsz neki, jobban akarod csinálni, meg akarod változtatni, nem foglalkozol vele, nem akarod elfogadni. Fordulj oda a belsőd részei felé, amik megkövültek vagy megfeszültek. És tedd ezt teljes szívedből, könnyedén. Mindet láthatsz, semmi sem marad elrejtve. Közelítsd meg sötétebb részeidet, mint egyenrangú részeket. Ne fejből közelíts, ne ítélkezve vagy tudálékosan, hanem nyitott szívvel. Érezd, hogy ez már önmagában nyugtatólag hat, szinte megkönnyebbülés. Minden lehetséges.
Adj arcot ennek a sötét résznek, ennek a feszültséggel teli résznek, hogy egyszerűbben kommunikálhass vele, hogy vele lehess. Arca lehet egy állaté, egy emberé, egy gyermeké, fogadd el annak, ami spontán lelki szemeid elé jön. Talán egy szörny, ami a sötétből érkezik, de ha a magad közelébe engeded, és nem utasítod vissza, akkor átalakul magától valami mássá. Nézd meg mi történik. Nézd, amint felbukkan és érezd, milyen jót tesz, ha elengeded elvárásaidat és követeléseidet, ha teljesen ellazulsz. Mert nem kell semmit sem megváltoztatni, és minden, ami eléd kerül, megengedett [van létjogosultsága]. És ez így is marad.
Talán látod, hogy ami a sötétebb részeidből jön, nem csak hozzád akar tartozni, hanem valami szépet is akar adni neked. Vissza akar adni neked valamit önmagadból, valamit, ami úgy tűnt rég elveszett, egy tehetséget, egy áldást, egy minőséget. És ez által, hogy ezt most visszakapod és elfogadod a sötétet, mindennel, ami hozzá tartozik, kinyilatkozik előtted az ajándék. Engedd, hogy elérjen hozzád, engedd, hogy megláthasd: Mit fog adni neked? Próbáld érezni. Nem szükséges képek vagy szavak korlátait használni. Érezd egyszerűen, a testedben.
Fogadd el az ajándékot és térj vissza a nyugalomba, a könnyedségbe.
Érezd át a csendet önmagadban. Ebben a pillanatban, amikor a csillapíthatatlan, önmagát hajszoló elméd megpihen, eggyé olvadsz szíveddel és egyszerre sokkal csendesebb leszel. Ne félj a csendtől. Nyugalmi állapotban sokkal világosabban észlelheted a jelenlévőt. A nyugalomban és a csendben leföldelődsz/lehorgonyzol. Ez az, ami a Fénnyel történik, amikor a Földre irányítod és levezeted oda. Amikor arra kértelek az elején, hogy vedd fel a kapcsolatot a Fénnyel, amit lényedben hordozol, az Istenivel önmagadban, a korlátlan és tökéletes szabadsággal, talán elhagyta szívedet egy feloldozó sóhaj vagy akár extázis.
De mi történik akkor, amikor önmagad legmegkínzottabb és legfeszültebb területére irányítod a Fényt? A Fény finoman bontakozik ki körülötte, óvatosan, ügyelve arra, ami ott van. Ez a leföldelt Fény; mely tiszteli azt, ami még a sötétben tartózkodik. A gyógyító Fény tökéletes nyugalomban és csendben áramlik, a nem-muszájba, anélkül, hogy tőled bármire szüksége lenne. És így viszed véghez a szükséges belső munkát, ami tulajdonképpen nem munka, inkább egy visszatérés a természetes állapotodba. Áramolva, nyugalommal és könnyedén.
Érezd, ahogyan a Fény, most eme emberek körében és benned lehorgonyzásra került. Semmi sem kell és semmi sem muszáj, engedd el. Szívemből búcsúzom mindannyiatoktól és érezem a kapcsolatot mindegyikőtökkel. Egyek vagyunk.

Csatornázta:© Pamela Kribbe
Magyar nyelvű fordítás: Scarlett
Forrás: http://www.jeshua.net/de

Kedves Olvasók!

Nekem kicsit olyan érzésem volt a most következő gondolatok kapcsán, hogy én ezt egyszer már “egész jól” megértettem, de aztán  íme mindig van újabb csavar…! Reméljük ez a fejlődés jele! Jó olvasást! Kíváncsian várom gondolataitokat! Scarlett

178387488_3e8ce3e32c_oKedves Emberek!

Jeshua vagyok. Szívből üdvözöllek benneteket. Érezzétek szívemet, kapcsolatban vagyunk egymással. Lélegezzetek be engem.
Egyfajta testvériség van közöttünk, egy hasonló irányultság köztetek és köztem és egy még nagyobb lélekbaráti csoporttal, a fénymunkásokkal. Egyeseket ismertek, másokat nem, legalábbis földi fogalmak szerint, de létezik egy rokonság, egy nagyobb összefüggés, aminek részei vagytok. Érezzétek ezt belsőtökben.
Ti mindannyian azzal vagytok elfoglalva, hogy rátaláljatok utatokra a Földön, megtalálni az egyensúlyt a földi létetek és a lélekminőségetek között. Másrészt emberként születtél, egy testbe, egy bizonyos személyiségtípust képviselve, felcseperedve egy bizonyos földi kultúrában és hagyományban. Illetve ott van a lelked átfogóbb valósága, a kozmikus származásod. Lelked sokkal idősebb, mint ez az élet és a különböző inkarnációk során összegyűjtött tapasztalatok. Lélekként ezen felül része vagy a rokonlelkek egy nagyobb szövetségének. A földi családod mellett van egy spirituális családod is, ami részben a Földön tartózkodik és részben más világokban időzik.
A földi énetek és a lélek-énetek összeillesztése egy kicsit összezavarhat benneteket. Hogyan tudjátok őket egyesíteni? Sokan közületek tudatában vannak lelkük valóságának. Érzed, hogy átáramlik rajtad valami, ami nem a „Földről származik”, valami, ami nem vezethető vissza a neveltetésedre, a génjeidre vagy a kulturális hátteredre. Valami egyedülálló ez, ami téged alkot. Érzékeny emberek, mikor rövidke pillantást vetnek a lelkükre, intuitívan felveszik a kapcsolatot a belső világukkal és áthatolnak a téren és időn túl. Sejtik, hogy ott van az otthonuk, az eredetük. És ez így is van. De mivel te itt és most emberként élsz, fontos, hogy földi módon nyilvánítsd ki a lelkeddel való kapcsolatod. A lelkeddel való kapcsolat ne ragadjon el téged a Földről, hanem éppen ott erősítse meg jelenlétedet a lelkesedésedben és a tetterődben. Ekkor egyesítetted önmagadban a Földet és [az eget] a lelket.
Ez meglehetősen nehéz vállalkozás és a nehézség oka, hogy a fénymunkások között sokan, tévedésből adódóan, a lelketeket részesítitek előnyben a földi személyiségetekkel szemben. Röviden elmagyarázva, a lényeg az, hogy földi emberként a lelketek inspirál, miközben ti vagytok és maradtok is a döntéshozók. Ti vagytok életetek megformálói, teremtői. Hadd magyarázzam el ezt most.
Lelketek valósága multidimenzionális. Ez azt jelenti, a lélek mindenfajta tapasztalatot gyűjt az egy, nagy, tágas, örök pillanatban és ezekről a tapasztalatokról te is tájékozott vagy, de nem vagy tudatában azoknak. Lelked sok világban vesz részt egyszerre – egy anyagi formában vagy egy kevésbé sűrű éteri formában. És te egy inkarnáció vagy, lelked egy tapasztalati támasztéka. Abban a pillanatban, mivel belül lelki szinten mozogsz, az intuíciódon és a tisztán érzékeléseden keresztül érzed és megtapasztalod abban a pillanatban azt a sok-sok lehetséges idővonalat, párhuzamos világot, múltat, jövőt és jelent, ezek mind átáramlanak rajtad. Ez összezavarhat, mert földi emberként, mint egyén, földi adottságokból formálva, egy konkrét valósággal, az ’Itt és Most’-tal kell szembenézned, amikor egy lépést kell tenned jobbra vagy balra, döntéseket kell meghoznod, röviden összefoglalva élned kell mindennapi életedet. És most ma nekem ez a fontos: a döntések meghozatala.
Gyakran felmerül bennetek a kérdés: „Mit kell tennem most, mit tegyek ebben a helyzetben, mit a jelentősége ennek számomra?” És még mindig gyakran arra hajlotok, hogy magatokon kívül keressétek a választ, és ezt úgy értem, hogy a ti földi személyiségeteken kívül keresitek a választ. Amikor a belső fejlődés útján még nem értetek messzire, akkor egy másik embert kerestek, hogy ő adja meg a választ, olyasvalakit kerestek, akire felnéztek, akit hozzáértőnek tartotok. Azt kérdezitek: „Megmondanád nekem, mit kell tennem?” Ezzel önmagatokat teszitek kisebbé, magatok fölé helyezitek a másikat a meglátás és a tudás tekintetében. Ha szellemileg felnőttetek, akkor ti vállaljátok a felelősséget önmagatokért és döntéseitekért. Ekkor még mindig bevonhattok egy másik embert, valakit, akit nagyra becsültök, akit tiszteltek és elfogadhatjátok tanácsát minden oldalról körbejárva a kérdést, de a döntést, hogy mit kezdtek ezzel az egésszel, ti hozzátok meg. Ez a felnőtt lélek útja, a felnőtt emberé.
Ma már jól tudjátok, hogy amikor dönteni kell, nem kell másra hagyatkoznotok, de mégis meglehetősen gyakran tesztek így a spirituális vezetőitekkel és lelketekkel szemben. Például leragadtok egy kérdésben: „Mit kezdjek ezzel a helyzettel, mi a legjobb választás?”. A biztonságérzet szükségletéből fakadóan, egy spirituális forráshoz fordultok tanácsért: vezetőtökhöz, tanárotokhoz vagy angyalotokhoz a másik oldalon vagy a Felsőbb Énetekhez. Egy emberi médiumot kértek meg, hogy ’magasabb szintű’ információval lásson el benneteket vagy megpróbáltok ti magatok kapcsolatba lépni lelketekkel, felsőbb énetekkel vagy vezetőitekkel.  De nézzétek meg pontosan mi is történik ekkor. Valójában ugyanazt csináljátok, mintha egy másik emberhez fordulnátok tanácsért, önmagatokon kívül kerestek.
Nos, abszolút mondhatjátok azt: „Igen, de a szellemi források jobban tudják, átfogóbb a rálátásuk, vezetőim előbbre tartanak, mint én és a lelkem egy magasabb dimenzióban van, ezért jó, ha onnan kérek tanácsot.” Itt megint lekicsinylően gondolkodtok a ’kis’ földi személyiségetekről. Gyakran eltoljátok az útból. Az az érzésetek van, hogy nem a legbölcsebb tanácsadó és nem a legmagasabb szintű részetek és ennek okán máshonnan kell tanácsért folyamodni, hogy mi is valóban a helyzet, és hogy mit kezdjetek életetekkel. Ez tévedés – ez az én mai üzenetem.
Először is a lélek nem tökéletes. Szorgalmasan azon vagy, hogy fejlődjön, a lélek egy dinamikus valóság, mely folyamatosan gazdagodik a tapasztalatokkal. Minden bizonnyal olyan látásmódja van a léleknek, ami meghaladja a földi ember perspektíváját és gyakran többet lát és átfogóbban, mélyebben érti meg a teljes „kirakóst”, miközben a Földön csak egy pár kirakódarabbal állsz a kezedben és nem látod át az egészet.  De most jön a lényeg: valóban jó érezni a lelkedet, tanácsot kérni tőle, összekapcsolódni vele és így fogadni az információt a multidimenzionális, fejlődő, dinamikus forrásból. De mögötte te vagy, te, a földi éned, aki viseli földi neved, te, az egyedülálló lény, aki itt és most hozza meg döntéseit! Mindenben van egy döntési pillanat, ami teljes egészében rád van bízva és ez így is marad. Sem a lelked sem egy vezető sem a legbölcsebb földi tanító – még Isten sem – vállalhatja át ezt helyetted. Egy valódi spirituális tanár sem teszi meg helyetted. Saját döntések meghozatala és ennek szükségessége, egyedülálló erőd éppen most válik fontossá: hogy te saját módodon formálhasd földi életed. Ebben a folyamatban bármiféle tudásforrást és bölcsességet igénybe vehetsz, földi és kozmikust is. De a művészet ebben, hogy összekapcsold a külső forrásokat a belső valóságoddal és érezd, mi illik hozzád és mi nem. Nem létezik az abszolút tudás. Minden relatív: ami a te életedben az igazság, az a kapcsolataidban tükröződik, a KÖZTED és VILÁG közötti kapcsolatban, és ez egyedülálló és minden ember számára más. Függetlenül attól mennyi külső információt veszel fel, mindig az a fontos, hogy ezekre szívedből ráérezz, és hogy képes légy helyzeteddel összefüggésbe hozni, összekapcsolni a mindennapi valóságoddal, földi léteddel.
Érezd ezt a földi énedet, földi személyiséged annak minden árnyalatával; a félelmekkel, a fájdalmakkal, a reménnyel, az örömmel, minden érzelmével, melyek oly mélyen és megfoghatóan alakítják a földi életet. Gyakran összezavarnak, felülkerekednek az érzelmek és fogódzó után néztek, ami felettetek vagy önmagatokon kívül van. De szeretném hangsúlyozni, hogy a válasz és az alapok benned vannak. Nem lelkedben vagy felettes énedben, hanem benned. Te azonos vagy egyszerűen a felettes éneddel vagy a lelkeddel, de csak részben, nem az egész vagy. Te a teljes lényed egy aspektusa vagy, egy aspektus, aki itt és most inkarnálódott ide, megtapasztal dolgokat és ezért ő tudja a legjobban, mi a jó saját magának.
Mélyedj el a testedben, mely oly szoros rokonságban áll földi Éneddel.  Mélyedj el testedben a tudatoddal kellemesen, könnyed módon. Képzeld el, hogy a tudatod Fény. A Fény az, aki te vagy, ő hoz döntéseket. És most úgy dönt, hogy itt és most elmerül szívedben, hasadban, a medencédben, a combokban és a térben, a teljes lábadban és lábfejedben. Érezd, hogy a Fény teljes egészében áthat, érezd tested erejét és vitalitását. Érezd, mennyivel több, mint anyagi sejtek sokasága. Ez egy élő, bölcs, léleknek otthont adó lény. És ki vagy te? Te az vagy, aki összekapcsolódott ezzel a testtel erre az életre. Pompázatos vagy és jelentős. Összekapcsolódtál egy személlyel, aki most a nevedet viseli. Érezd ennek nagyságát, a virtust, a bátorságot. Mint lelked egy szikrája, mint lelked egy sugara érkeztél ide, és elfogadtad a tested. Ez teljesen új. A lelked több testben, több életet tapasztal meg, de aki most itt vagy, az új. Te lelked egy darabkája vagy, de te is hozzáteszel lelkedhez valami lényegit, valami újat, valami egyedülállót, és ez te vagy. Te egy önálló egész vagy, nem függsz nálad nagyobb erőktől. Te önmagadban vagy a teremtés, pontosabban kifejezve: te vagy maga a teremtő. Érezd ennek értékét és hatalmát és szépségét. Leghőbb vágyam, hogy elismered saját értékességedet és hogy nem beszélsz alacsonyabb vagy felsőbb énről, hanem elismered önmagad, egyszerűen földi énedet, mint az itt és most léted horgonyát. Ebből az énből kiindulva más forrásokat is bevonhatsz tanács céljából, vezetőket, tanárokat, terapeutákat, tanácsadókat, orvosokat vagy saját lelkedet meditáció vagy belső reflexiók segítségével. És mindezt az információt befogadod szívedbe, de te mérlegeled őket.
És ezt hogyan kell csinálni? Ez feltehetően a következő kérdésed. Próbáld ki egyszer ezt: képzeld el, hogy van most az életedben egy kétségbeejtő kérdésed, és azt gondolod: „Tényleg nem tudom hogyan tovább, elvesztettem a fonalat.”  Ekkor mélyedj el egészen földi lényedbe, nevezd meg saját nevedet, érezd a fényt a hasadban, a bázisban. Tedd fel a kérdést még egyszer önmagadnak és mélyen belülről, belső magodból  érezd a választ, amint az előtör. Egyszerűen tudod a választ. Ott van a belső tudás, ami szükséges, hogy megválaszold az életeddel kapcsolatos kérdést.
Benned van, te vagy a horgony, a tudás, a tapasztalat és a fény gyűjtőpontja. És mindenből kiindulva, amit ebben az életben felépítettél, ebből hozod meg döntéseidet. Ismerd be magadnak, hogy képes vagy rá, rendelkezel az erővel és a szabadsággal. Ez az, ami naggyá tesz, és ami növeli önbizalmadat: hogy megbízol saját iránytűdben. Nem az a lényeg, hogy biztos tudásod legyen, hanem hogy megbízhass önmagadban, aki vagy és amit mélyen legbelül érzel. Ezért vagy itt: nem azért, hogy tökéletes döntést hozz, hanem hogy megtapasztald saját teremtő erődet, hogy döntéseket hozz, és azokon keresztül tanulj és növekedj.
Ezért most szeretnék nektek szimbolikusan egy fény-fáklyát utatokra adni.  Mindegyikőtöknek adok egy fény-fáklyát és ezzel azt szeretném kifejezni, hogy nem bennem kell keresnetek a fényt. Benned van, és ezzel szeretném ezt tudatosítani benned, szeretném visszaadni ezt [a tudást]. Mert a múltban túl sokat kerestétek önmagatokon kívül a fényt. Most először is gondold át, hogy el akarod vagy el tudod-e fogadni a fáklyát, amit most átnyújtok és elismered-e azt önmagad részeként. Kövesd, hová megy ez a fáklya a testedben, hol van természetes helye. Ott székel a legmélyebb tudásod arról, amerre vezet a te utad. De te hozod meg a döntéseket! És te tanulsz, vonod le a következtetéseket belőlük, és pontosan így kell lennie ennek a földi életben. Ne becsüld alá Éned valódi erejét, földi személyiségedet. Becsüld meg ezt a személyiséget. Ez a legközelibb forrása a bölcsességnek, amid valaha lesz. Te vagy életed teremtője.

Csatornázta: Pamela Kribbe
Magyar nyelvű fordítás: Scarlett
Forrás: http://www.jeshua.net/de/