Mihály Arkangyal a megalkotott énről és az Új Rendről

2013. május 14.

AA-Michael-55

Közzétette: Steve Beckow

Mihály Arkangyallal utoljára – ez a harmadik hét – beszélgetünk a vasana-król és az általunk megalkotott énről. Elmagyarázza, hogyan és miért hoznak létre az emberek álarcot vagy személyiséget [persona], hogy hogyan távolítják el azt, és hogy hol találja meg az adott személy önmagát egyszer az általa alktott énen kívül. Köszönet Ellen-nek a gyors átiratért!

Egy óra egy Angyallal – Mihály Arkangyallal

2013. május 14.

Suzanne Maresca: Üdvözlet és áldás mindenkinek! Üdvözlet ismét az „Egy óra egy angyallal” c. műsorban Linda Dillonnal, a Szeretet Tanácsának csatornájával és a „The Great Awakening” [A nagy felébredés –. a ford.megj.] írójával. Ma este a Golden Age of Gaia pont com létrehozója, Steve Beckow is csatlakozik hozzánk, aki „Az Új Föld építése: Úton egy mindenki számára megfelelő világ felé” szerzője.

Suzanne Maresca vagyok, Graham Dewyea helyét foglalom el ma este. És ezzel meghívlak benneteket, hogy hozzátok az igazság és béke kék lángját, miközben Mihály Arkangyalt köszöntjük körünkben ismét ma este. Mihály ma este folytatja a vasanakról és a megalkotott énről való beszélgetést és elmondja, hogy mik azok az elemek, melyek a vasana-k megszületéséhez vezetnek bennünket.

Ezzel át is adom neked a szót, Steve!

Steve Beckow (SB): Köszönöm, Suzanne! Üdvözlünk Mihály Arkangyal!

Mihály arkangyal (AAM): Üdvözlet nektek! Igen, mindannyiótokat köszöntelek ma este; a ma este az új kezdet és vég, mivel ez azon dolgok egyike, melyeket észrevesztek, miközben a Forrással, velem, a Szeretet Tanácsával és a Mennyei Királysággal munkálkodtok. Hiszen mindig van kezdet és van vég. Ez a körforgás végtelen!

És amint Suzanne megkért, én is hívlak benneteket, szeretett barátaim, hogy gyújtsátok meg az igazság kék lángját a szívetekben, a torkotokban, a lényetekben és természetesen az elmétekben is, hiszen ez az a hely, ahol ma este a beszélgetés végbemegy.

Ma azokról az dolgokról fogunk beszélni, melyeket ti alkottatok önmagatokban. És ne essetek tévedésbe: ez egy döntés! Tehát ti voltatok azok, akik létrehozták ezeket azért, hogy megalkossátok az – általatok megtervezett, vagyis általatok megtervezettnek gondolt – életeteket. Vannak téves alkotások és vannak valós alkotások; hiteles természetűek, melyek arról szólnak, hogy valójában kik vagytok!

Nos, ezeket a témákat fogjuk érinteni, mivel mindkettő fontos eleme annak, hogy megértsétek a lényetek magját, esszenciáját és hogy el tudjátok engedni azokat a dolgokat, melyek nem szolgálnak benneteket, melyek ide-oda vezetnek benneteket a vasana-k és egy nem teljes [incomplete] szív között. Ennek az utazásnak nem ez a célja! Ennek az átváltozásnak, ennek a Felemelkedésnek nem ez a célja, hanem az, hogy a szívbéli tudatosságotok teljességében legyetek!

Nos, engedjétek meg, hogy azt mondjam nektek, hogy ma éjjel – és minden éjjel, és természetesen minden héten – úgy jövök hozzátok, mint a béke harcosa és a szeretet arkangyala. Nos, ez egy olyan cím, melyet rám ruháztak! Hogy miért ismétlem folyton önmagam?

Azért mondom el minden alkalommal ezeket a dolgokat, azért nyilvánítom magam minden alkalommal a béke harcosának, azért adom a békém – az igazság – ajándékát nektek, mert ezek összekapcsolódnak és összefonódnak a lényetek mélyén.

Tehát, amikor én ezeket mondom, azt azért teszem, hogy a békét lángra lobbantsam bennetek, hiszen a szívetek az, ami valóban, őszintén és hitelt érdemlő módon békében van a szeretetben; és a szeretetben való lét a közösség lelke számára is balzsam!

És – drága szíveim – nem tudtok teljes mértékben és igazán békében lenni, ha az általatok megalkotott dolgokban éltek – sőt, nyomasztó mértékben hisztek azokban a dolgokban -, melyeket azért hoztatok létre, mert azt hiszitek és úgy érzitek, hogy azok a túlélés érdekében szükségesek számotokra. Ez nem így van! Ezek a régi 3. dimenzió illúziói és itt az ideje, hogy ti és minden egyes lény megszabaduljon tőlük!

Nos, drága Steve, hol szeretnéd ma éjjel kezdeni?

SB: Nos, köszönöm Uram! Mielőtt elkezdenénk, szeretném megemlíteni azt, hogy a műsor utolsó tíz percében lesz néhány kérdésem a jelenlegi eseményekkel kapcsolatban, amiket fel szeretnék tenni neked. De alapvetően bízom abban, hogy válaszolni fogsz rájuk, mivel ezek olyan dolgok számunkra, melyekre a választ tőled szeretnénk hallani. Most szeretnélek megkérni, hogy magyarázd el nekünk, hogy hogyan alakul ki az általunk megalkotott én [személyiség] – az álarc, a persona – és hogy hogyan tudunk kilépni ebből.

Úgy gondolom, úgy látom – és lehet, hogy tévedek – hogy az aggódás, a harag és minden kellemetlen érzés nem is létezik az általunk megalkotott énen kívül. Ezek csak benne léteznek. Nos, hálás lennék, ha meg tudnánk ezeket beszélni!

AAM: Nos, kezdjük is el! És bármikor félbeszakíthatsz…

SB: Köszönöm, Uram!

AAM: … amikor csak szeretnéd és amikor bármilyen gondolatod felmerül.

SB: Köszönöm!

AAM: Hiszen ez egy beszélgetés akar lenni! És azt mondom, hogy a megalkotott énen belül megy végbe a beszélgetés. És ez valójában nem kívül történik, még akkor sem, ha valaki olyannal beszélgetünk, aki mellettünk van. Nos, kezdjük akkor!

A megalkotott én, melyről úgy gondoljátok, hogy illúzió – és ezt a kifejezést fogom újra és újra használi, mert szeretném, hogy megértsétek azt, hogy valójában arról beszélünk, hogy hogyan jönnek valójában létre mind a személy, mind pedig a közösség illúziói, és hogyan alakulnak ki azok a dolgok, amikről az emberek azt hiszik, hogy valóság.

Nos, amikor inkarnálódtok [újra leszülettek a Földre] – igen, én egészen az elején kezdem!… Szóval, amikor az anyaméhbe érkeztek vagy a szülőcsatornán keresztül mentek és világra jöttök, még a ti csodálatos énetek vagytok! És megvan még a kapcsolatotok a végtelen tudással – nem csupán ezzel az oldallal, hanem mind önmagatokkal, mind pedig a mindenséggel. Mindig mulatságos, amikor az emberek, az emberi lények azt mondják: „Nos, nézzétek! A babák nem tudank fókuszálni a szemeikkel még ilyen kicsi korban!” És azt mondjuk erre nektek, hogy egy újszülött, kicsi gyermek fókusza sokkal élesebb, mint bárki másé.

Az egyik olyan dolog, melyet egy újszülött kap és aminek tudatában van – ez egy ciklus, mely körülbelül a 24. és 30. hónapos koráig tart – melyben eldönti, hogy marad vagy inkább visszatér a másik oldalra.

A társadalmatokban sok éven keresztül úgy gondoltátok, hogy ez bölcsőhalál. Ez egy olyan helyzet, ahol a lélek egyszerűen úgy dönt, hogy ez [a földi élet] nem az, aminek ő gondolta, nem olyan, amilyennek hitte, és ezért kilép belőle.

Ez idő alatt a csecsemő – és később a kisgyermek – összegyűjti az információkat a környezetről, a családról, a helyzetből, amiben találja magát. Tudatában van annak, hogy kik azok a lények, akit családnak neveznek és azt is tudja, hogy miért jöttek ide és mi az ő lényük megszentelt célja. Nagyon korán kialakulnak ezek a tévesen megalkotott dolgok.

És nem azt mondjuk, hogy ennek a beszélgetésnek bármely része ítélkezés lenne! De a gyermek megtanulja, hogyan kell reagálnia és megtanulja, hogy mely viselkedésmódok alapján kap szeretetet, törődést, gyengédséget, együttműködést, türelmet, hogy az ő alapvető szükségletei – és a szeretet nagyon is alapvető szükséglet – kielégítésre kerüljenek.

Nos, amint a gyermek növekedik, ezek tulajdonképpen megerősödnek. És ezt ti is tudjátok! És ezeket magatokról is tudjátok! És nem csupán neked mondom ezt, Steve, hanem mindannyiótoknak, akik most hallgatják a műsort, vagy akik később fogják hallgatni!

És természetesen ezt láttátok gyermekkorotokban! Megtanultátok, hogyan kell viselkedni, színlelni, elfogadni olyan személyiségeket [persona], melyek valójában még kezelhetőbbé teszik az életet – a ti felfogásotok szerint. Megtanuljátok, hogyan kell a lényeteket irányítani alakilag és hogyan kell az adott környezetben – a családban vagy a szélesebb családi körben – viselkedni, mely a mindennapos törődést is magában foglalja.

Az ilyen korai álarcok kulcsfontosságú összetevője az a reakció, amit a gyermek kap – a helyeselés, a nevelés, a szeretet, az elfogadás. Így a gyermek nagyon hamar megtanulja – mint ahogy ti nagyon is jól tudjátok – hogy egy adott viselkedés dicséretet, egy másik pedig büntetést von maga után. És ez minden egyén életében folytatódik és növekedik.

Nos, engedjétek meg, hogy nagyon érthető legyek, mivel azzal kezdtük ma, hogy azt mondtuk, hogy vannak őszinte és vannak téves alkotások is, téves álarcok. Tehát nem azt sugallom, hogy ha egy gyermek kedves, hálás, óvatos és édes módon viselkedik, akkor az egy helytelen álarc!

Valójában ez lehet az adott személy alapvető valója. De ami helytelenné válik az az, amikor ez a viselkedés egy védekező mechanizmussá válik vagy amikor ez nem az adott személy lényének esszenciája. És látni fogjátok, hogy ez nem rossz, és nem is jó dolog! Ez egyszerűen annak kifejezésmódja, hogy az adott személy kicsoda.

Nos, hogy mi történik, és hogy a téves álarcok hogyan alakulnak ki és fejlődnek, az első sorban nem a közvetlen bántás – bár ez az egyik része lehet –, hanem a bántás miatti veszély- és félelemérzet miatt van. Tehát ez egy túlélési mechanizmus mind érzelmi, mind pedig mentális szinten, ami azt jelenti, hogy ha nem így viselkedek, akkor bántani fognak. Sérülést fogok szenvedni.

De ha elrejtem ezt a félelmem vagy nem így viselkedek – melyről nagyon korai fejlődési szakaszban már azt mondták, hogy nem elfogadható – akkor biztonságban leszek, az emberek szeretni fognak és el fognak fogadni engem.

Így viselkedett az emberiség ezer és ezer éven keresztül. A veszély, a bántás, a tényleges bántás, a tényleges sérülés érzetével ez az álarc mindaddig növekszik, amíg észre nem veszed, hogy bebörtönözted magad. És később elkezded azt hinni, hogy ez a viselkedési, ez az elrejtés-minta – hiszen ez az! – valójában te vagy!

Nos, a lényetek központja, az általatok létrehozott dolgaitok [álarcaitok] igazsága, az esszenciátok igazsága nagyon is az lehet, amiről azt képzelitek, hogy az. De nem tudjátok ezt, mivel elrejtitek az olyan védekezés, az olyan téves információk, az olyan elferdített információk rétegei, rétegei és rétegei alá, amelyek arról szólnak, hogy mit hisztek arról, hogy az emberiség, a világ, a környezet – nem, nem Gaia; itt az emberiségről is beszélünk most – a szociális hálózat, az oktatási hálózat, a pénzügyi szektor, sőt még a kormányzati és a hatalmi hálózatok is…hogyan működnek. Csapdába ejtenek benneteket azok az elképzelések, hogy a dolgok hogyan vannak és így egy bizonyos arcot kell mutatnotok minden egyes adott helyzetben a túlélés és a boldogulás érdekében.

És az e mögött álló motiváció nagyon is alapvető! Ez a lényege annak, akik vagytok! Ti azért viselkedtek így, mert azt hiszitek, hogy ez által szeretetet kaptok! Azt akarjátok, hogy szeressenek benneteket! De ez nagyon távol visz benneteket annak esszenciájától, hogy valójában kik vagytok és ennek a feledés az ára!

Elfelejtitek a lényetek ezen lényegi igazságát! És amint egyre idősebbek lesztek, az álarcok erősödnek és többé nem lesznek rugalmasok; törékennyé és szilárddá válnak.

És így amit mások felé mutattok az nem a ti sebezhetőségetek, nem az édes arcotok, a szeretetetek, hanem az, amiről úgy gondoljátok, hogy szeretetet hoz majd nektek!

Nos, sok bonyolult magyarázat szól arról, hogy ez hogyan nyilvánul meg, barátaim! De valójában ez nagyon is egyszerű! Van egy ösztönző dolog, ami el van ültetve bennetek; a bensőtökben van és ez nem más, mint hogy szeretve legyetek, hogy szeressetek és hogy a szeretet esszenciái legyetek! És ezért azt mondjátok: „Bármit megteszek azért, hogy megtartsam azt, ami a haza vezető utamon tart engem, mivel amitől én a legjobban félek, az az elkülönülés!” (1)

Nos, nem féltetek ettől az elszigeteltségtől, amikor ide inkarnálódtatok, mivel nem volt meg az elválás érzete. Még amikor nem kívánt gyermekek voltatok, akkor is jöttetek, mert tudtátok, hogy „Ha az emberek csúnyán is viselkednek, még akkor is meglesz a kapcsolatom az Anyával/Atyával/Egy-gyel, a vezetőimmel.” De ez elhalványul. Viszont az ösztönzés nem múlik el, hiszen ez az a bökdösés, ez az a piszkálás, mely miatt visszatértek annak igazságához, hogy kik vagytok és így tudjátok folytatni a haza vezető utat!

Azt mondjátok erre: „Nos, hogyan működik ez?” Tudjátok, hogy rengeteget beszéltünk már a Felemelkedésről és arról, hogy hogyan kell békét kötni a 3. dimenzióval. És ezért emeltem ki a béke ajándékát, melyet adok nektek! És kérlek benneteket, hogy fogadjátok el ezt és gyújtsátok ezt meg önmagatokban hétről-hétre. A béke az, amiért sóvárogtok! Ez kell ahhoz, hogy teljes kényelemben legyetek, amikor a 3. dimenziót hátrahagyjátok!

Említetted – kedves Steve – hogy ahogyan a 4., 5. és további dimenziók felé haladtok – és ez nem hierarchia, hanem egyszerűen csak különbözőség – hogy ezek az érzések, az olyan illúziórikus érzelmek, mint az aggódás, az érzelmi kötődés [ragaszkodás], a hiány, a korlátozottság, az irányítás, mind eltűnnek. Ezek nem léteznek a többi dimenzióban. És amikor a 3. dimenzió teljesen megtisztul és a régi 3. dimenzió eltűnik, akkor itt sem lesz többé jelen!

De hogyan engedjétek el ezeket a téves, általatok alkotott dolgokat? Hatalmas teremtők! Ezeket nem csupán sugallom, hanem ragaszkodom is ahhoz, hogy így nevezzelek benneteket, mivel ezeket ti alkottátok meg! A teremtés mesterei vagytok és még nem is veszitek észre annyira, mint ahogyan észrevehetnétek! És mindig mondogatjuk, hogy itt az ideje megalkotni az Új Lényt, az Új Földet [Nova Earth].

És erre azt felelitek: „Nos, nem tudom, hogyan csináljam!” Azt javaslom, hogy minden valóság minden dimenziója minden egyes napja minden egyes pillanatában teremtetek.

Tehát hogyan tépjétek le ezeket az álarcokat? Ez gyengédség és akarat kérdése. Ez lemondás és szeretet kérdése. Nincs szükségetek még több ezer évet azzal tölteni, hogy megpróbáljátok kitalálni, miért vettetek fel ilyen álarcokat!

Az álarcok egyetlen oka az, hogy szeretetet akartatok, de a környezetetek és a veletek élő emberek fenyegetőek voltak és félelmet keltettek bennetek. Ezért felvettétek ezeket az álcákat, mint ahogyan a kaméleon is teszi. Ezt a túlélés miatt tettétek!

Tehát, hogyan tudjátok a gyakorlatban ezeket elengedni? Nos, először is, ha őszinték és igazak lesztek. És ezért kértelek benneteket, hogy ez a kék láng ragyogóan égjen a szívetekben, a torkotokban, a változás középpontjában, a fejetekben, az elmétekben, a mentális és érzelmi testetekben egyaránt! Ezzel felismeritek – és ez akár gyors folyamat is lehet – hogy „Ez annak igazsága, hogy én ki vagyok? Vagy ez egy álarc? Egy tévesen megalkotott dolog? Vagy ez a lényeg? Ez annak a megnyilvánulása, hogy a Forrás és a szeretet szolgálatában állok?”

Ha a válasz „nem”, akkor ez egy téves, egy hibásan megalkotott dolog. És ekkor itt az ideje, drága barátaim, hogy elengedjétek! Ezt számos módon megtehetitek! Megtehetitek velem, a vezetőitekkel, részletes felsorolással – nem felszínesen – és megbeszélhetitek ezt akár másokkal is!

De ez esetben fontos, hogy aktív figyelem legyen jelen és terápiás beszélgetés legyen, mivel nem csupán az álarchoz kell eljutnotok, hanem az okához is! „Így viselkedek, így reagálok, azért viselkedek így, mert… „ És rájöttök arra, hogy ezek nagy része kiemelkedett a többi történésből! A korai évek [gyermekkorban] nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy létrehozzátok azokat a dolgokat, amikről azt hiszitek, hogy ti vagytok!

De vannak más kiemelkedő pontok is: az első alkalom, amikor úgy éreztétek, hogy visszautasítanak; vagy az első alkalom, amikor összetört a szívetek egy románc miatt, amiről azt hittétek, hogy szeretet; vagy az első alkalom, amikor lelepleződtetek vagy megaláztak benneteket; vagy az első alkalom, amikor elvesztettétek a munkátokat, egy barátotokat vagy az otthonotokat…

Tehát nagyon is világosan látni ezeket a kiemelkedéseket! És minden egyes alkalommal meglátjátok, hogy újabb, újabb és újabb réteget hoztatok létre, új kifogásokat, új álarcokat kerestetek annak érdekében, hogy túl legyetek rajta. De drága barátaim, ez túl sokba került nektek! Hiszen isteni tökéletességben, teljességben érkeztetek – főként ebbe az életbe és a Felemelkedés időszakába – a lelketek teljességével, a képességeitekkel, a tehetségetekkel és a készségeitekkel jöttetek ide!

Mondtuk már nektek, hogy ez a ti mesteri mivoltotok időszaka! Hozzá tudtok férni a multidimenzionális énetekhez! Tehát itt az ideje, hogy ezt az illúziót egyszerűen eltávolítsátok, megáldjátok, elválasszátok, elengedjétek, lemondjatok róla és eleresszétek!

Ez nem olyan nehéz, mint gondoljátok! Ez csupán az önmagatok megragadásának vagy annak kérdése, hogy találjatok valakit, akiben teljes mértékben megbíztok, aki törődik veletek, és akivel ti is törődtök! Nem 22 évnyi tanácsadásra gondolunk itt! Nincs 22 évünk! Valaki olyanról beszélünk, aki azt mondja: „Ez valóban te vagy? Valóban ezt érzed? Vagy ez egyszerűen ez csak egy olyan álarc, amit te hoztál létre azért, hogy elkerüld a fájdalmat?”

Mi az igazság ebben a helyzetben? Mi a szíved igazsága? És gyengéden, óvatosan, türelmesen – és ez néha nagyon is gyors folyamat – egyszerűen menj a szívedhez, menj a szívbéli tudatosságodhoz, ami már felébredt benned és egyszerűen kérdezd meg! És ha ez nem a lényegedből, nem a valódi énedből jön, akkor engedd el!

Ez így érthető, Steve?

SB: Nagyon is, Uram! De mielőtt továbbmennénk, megkérdezném, hogy az, amit arról mondtál, hogy szeretni akarunk és szeretetre vágyunk, az belénk lett építve, az ugyanaz, amiről Shankara azt mondja, hogy a szabadság utáni vágy?

AAM: Ez teljes mértékben ugyanaz!

SB: Rendben!

AAM: Ez az a szeretet, mely megszabadít benneteket!

SB: Köszönöm, hogy ezt elmondtad! Majd írnék erről később a blogomon! Én eltávolítottam az álarcom. Nem vagyok benne biztos, hogy ezt véglegesen sikerült megtennem. Talán újra visszaköszön. De kiléptem ebből egy akaratlagos cselekedettel. Beszéltél az akaratról! És egy olyan mély érzésről is bennem, ami teljesen megbetegítette a személyemet. És az élet ezn [a megalkotott énen] kívül csodálatos! De nem vagyok biztos abban, hogy azt mondhatnám, hogy a 4. dimenzióban voltam, amikor kiléptem ebből. Egyszerűen csak megszabadultam a félelem és az aggódás érzetétől!

Megkérnélek, hogy egy picit beszélj nekünk arról az életről, amely ezen az álarcon kívül van; a 4. és 5. dimenzióról!

AAM: Amikor magatok mögött hagyjátok az aggódást, a félelmet és a régi dolgokat, akkor valójában megváltoztatjátok a rezgéseteket! És a rezgésetek által közeledni tudtok a változásokhoz [elmozduláshoz, eltolódáshoz – SHIFT]. Ez ilyen egyszerű!

És igen, a 4. és az 5.-ben vagy, mivel már… mivel már a lábad szilárdan beágyazódott Gaia-ba! Így – amint mondod – amint feladtad a régit, már szabadon be tudsz lépni a szabadság érzetébe – és ez egy gyakorlat, bár nincs szükség arra, hogy ez a terhedre legyen, hiszen elengedted a szenvedés érzetét. Így be tudsz lépni egy olyan helyre, ahol a teremtő éned valóban tovább tud lépni és egy olyan helyen vagy, ahol képes vagy mind belül, mind pedig kívül dolgozni önmagadon; ahol összhangban vagy az univerzális törvényekkel és ahol összhangban vagy az igazsággal, a tervvel – a saját és a Forrás tervével egyaránt!

Tehát rájöttök, hogy nem a fizikai dolgokat hagyjátok magatok mögött. Ez sosem volt benne a bolygóhoz kapcsolódó tervben! Ez a nehézsége annak, hogy minden rögzüljön a fizikai világban! Sokak számára kihívás volt – és időnként nekünk is! De mindazonáltal, legyünk teljesen egyértelműek! Amint észreveszitek ezeket az álarcokat, gondojatok arra, hogy új helyen vagytok; bőségben, örömben, hálában és szeretetben. És ezek a magasabb dimenziók alkotó elemei!

Nos, ti isteni minőségben éltek! Az örömöt építitek, mivel ez kiterjedő és minél jobban kiterjedtek, annál boldogabbak, annál örömtelibbek, annál hálásabbak lesztek és sokkal gyorsabban lesztek képesek teremteni!

Nos, ez a kulcsa az egésznek! Ezt a kulcsot nagyon fontos, hogy megértsétek! „Nem csupán jobban érzem magam, de valójában az univerzum energiája van bennem ahhoz, hogy minél teljesebben, minél tisztábban ki tudjam magam nyilvánítani!” És ezt a kifejezést nem az önzés, az önközpontúság oldaláról használom, hanem önmagatok nagyobb kiterjedésű valójából: „Hogy létrehozzam azt, amiért ide jöttem!” És ez nem a régi 3. dimenzió! Ez a magasabb világ! Így kezditek el másképp látni a dolgokat.

Ezért kérlek mindannyiótokat, hogy még nagyobb figyelmet fordítsatok erre! Sokan – és igen, halljuk az imáitokat! – kéritek a harmadik és negyedik szemetek megnyílását azért, hogy a látásotok központja kiterjedhessen! De amikor a magasabb világokban vagytok, ez megtörténik!

És azt hiszitek, hogy a fizikai szemetekkel nézve több információt fogadtok be és jobban érzékelitek a dolgokat. De végül képesek lesztek valóban meglátni azt, ami az orrotok előtt van! Látni fogtok égitesteket, angyalokat, tündéreket, fényt, és másképp fogjátok látni a színeket is! Képesek lesztek hozzájutni az energiához és önmagatokba vonni azt, azért, hogy másképp használjátok!

Nos, ez nem könnyű, mivel egy átalakulási szakaszban vagytok! Ezért mondhatnátok: „Nos, úgy érzem, hogy nagyon távolra látok és látom az energialényeket!” És az a személy, aki mellettetek áll, aki még nem kötött békét a régi 3. dimenzióval, nincs ott. És azt mondja: „Nos, nem! Nem látok semmit! És úgy gondolom, hogy csak képzelődsz!”

Tehát, ez megint az egyike azon helyzeteknek, ahol szükséges megértenetek azt, hogy a kiterjedt mezőtökkel segíteni tudtok a mellettetek álló emberen; hogy együtt tudtok menni; hogy nem a legfőbb érdektek és nem a legfőbb javatokat szolgálja az ha megpróbáljátok és lecsökkentitek a rezgésszintteket vissza, a 3. dimenzióba!

Nos, azt mondjátok: „Nem tudom, hogy vajon a 4. vagy az 5. dimenzióban vagyok-e.!” Akkor azt mondom neked testvérem, és mindenkinek, aki hallgat minket, hogy maradjatok ott és találjátok ki, hiszen ez az, ahol meglátttok és megtaláltok bennünket!

SB: Nos, Uram! Félbeszakítanálak itt egy pillanatra és elmondanám egy kicsit jobban azt, hogy mi a nehézség számomra abban, hogy észrevegyem, hogy a 4. vagy az 5. dimenzióban vagyok-e. Amikor belépek egy magasabb dimenzióba – hogy úgy mondjam – akkor van egy átalakulási tapasztalatom, van egy hatalmas „Aha!” vagy egy „Értem!” vagy valami csúcs pillanat, és ez után a megtapasztalás után nagy mértékben kiterjedek.

Nos, amikor hátrahagytam az általam megalkotott ént, akkor… az nem volt egy „Aha!”-pillanat, hanem egyszerűen elcsendesedett az elmém és megszabadultam az aggódástól és az idegességtől! És azt mondtam magamnak: „Nos, nem vagyok a 4.-ben, de biztos, hogy a buszmegállóban vagyok és várom a buszt!” Nos, ezt helyesen mondom? A 4.-ben voltam?

AAM: A 4. –ben voltál! A 3. dimenzióban való lét része ez az öröm, ez a gyenge kötődés az „Aha!”-pillanatokhoz, ehhez a felemelkedő, csodálatos érzéshez, ehhez a szabadság-érzéshez és az elengedés érzetéhez!

Amit valójában tesztek – és nem azt mondom, hogy nem lesznek óriási „Aha!”-pillanatok – az nem más, mint hogy egy új rendszerbe léptek. Tehát ez olyan, mint egyszerűen az az út, ami van, ami mindig is volt és mindig is lesz.

Tehát igen, a buszmegállóban vagytok! Szálljatok fel a buszra és kutassatok! Hiszen nem tesztek mást, minthogy megragadjátok az energiát; elengeditek a régi téves meggyőződéseket és paradigmátkat. Élvezitek a kiterjedés élményét a szívetekben, az elmétekben, a mellkasotokban, de nem kérdezitek magatoktól, hogy „Ó, mi következik? Mit érzek? Mire vágyok, mi legyen a folytatásban?”

És időnként ez nagyon egyszerű kérdés. „Nos, csak el akarok menni a parkba és üldögélni szeretnék!” És időnként nagyon nagy kérdés olyan vonatkozásban, hogy mit szeretnétek a maradék idődben tenni a Földön! De ha a szívbéli tudatosságotokban vagytok, ebből megtanuljátok a szívbéli tudatosságot – mely a 4. és 5. dimenzió -, és akkor irányítjátok a teremtési folyamatotokat!

És elkezditek észrevenni azt, hogy zajlik és történik a teremtési folyamat! Az elmozdulások természetes módon mennek végbe nagy drámák nélkül; ez nem látványos és nem szokatlan módon történik! Ez egyszerűen az új rendszeretek!

SB: Hmmm! Ez nagyon érdekes meglátás! Minden tanult dolgot el kell akkor dobnom, amit az elmúlt években szereztem, mivel ez egyáltalán nem ismerős számomra. Ez egy új terep nekem!

AAM: Igen, ez egy új terep!

SB: Ez a fokozatos Felemelkedés!

AAM: Ez nem olyan fokozatos, mint ahogy gondoljátok! Tehát engedjétek el a gondolatot és legyetek egyszerűen az energiában!

SB: Rendben! Nos, az utolsó 2 percben szeretnék rátérni a jelenleg zajló világi eseményekre. De ez előtt, szeretném megkérdezni, hogy mik azok az árulkodó jelek, azok a meghatározó különbségek, amiket a 4. és az 5. között éreznénk, Uram?

AAM: A 4. sokkal játékosabb! A 4. akkor van, amikor úgy érzitek, hogy egy nagyon mély álomból ébredtetek fel és látjátok a színeket, a sugarakat, a csillogást, az energiát még önmagatokban is … Van egy óriási szabadság-érzet és nagyon másképp látjátok és érzékelitek a bolygótokat, Gaia-t.

Ránéztek egy emberre vagy egy állatra és látjátok, tudjátok az ő valóját! És ez a kezdete, hogy elfogadjátok, hogy tudjátok, hogy – személyesen – hogyan kell az energiával dolgozni, hogy hogyan kell megteremteni, amire vágytok akár önmagatok, akár a közösség számára.

Az 5. dimenzió egy nagyon más érzékelés, még a fizikai valóság terén is. Nézitek, hogyan működik a formátok és hogyan kell átalakítani azt, vagy eljuttatni máshová. Az egy időben két helyen való lét [bilokalitás] egy nagyon egyszerű folyamat. A különböző világokkal való kommunikáció és kapcsolat sokkal tisztább [egyértelműbb, világosabb], legyen az akár a Mennyei Társaság vagy a csillaglények – akik közül nagyon sokan az 5. dimenzióból jönnek.

Szintén egy hatalmas érzés és egy mélységes tudat az, hogy „Most a teremtés, a változás teljességébe megyek, hogy megteremtsem önmagam és az Új Földet!” Tehát a 4. dimenzió inkább egy híd és egy felébredés, mely örömteli! És az 5. dimenzió inkább annak érzése, hogy „Most munkához látok, mivel összekapcsolódok és tudatában vagyok minden kapcsolatnak, amim csak van!”

SB: Rendben, Uram! Nagyon köszönöm ezt neked! Rengeteg időt tudnánk még eltölteni ezzel, de természetesen adtál egy lökést nekünk ahhoz, hogy elkezdjük megérteni, hogy mi az az én, amit létrehoztunk, mi az a ház, amit magunk számára építettünk és hogyan tudunk kilépni ebből, hogyan tudjuk felkészíteni magunkat a magasabb dimenziók felé vezető további emelkedésre.

[Innéttől a jelenleg a világban zajló eseményekről volt szó, amit nem tartok fontosnak lefordítani! – a ford. megj.]

Lábjegyzet

(1) Shankara ezt az alkotó részt nevezte a „szabadság utáni vágynak”, egy, az érzékekkel nem felfogható szomjúságérzetet Isten és a Szeretet után, mely az adott Személyt Haza vezeti.

Csatornázta: Linda Dillon

Magyar nyelvű fordítás: Vénusz

Forrás: http://goldenageofgaia.com/2013/05/archangel-michael-on-the-constructed-self-and-the-new-normal/

Reklámok