AZ ASHTAR PARANCSNOKSÁG ÜZENETE

2012.09.12.
JÓAKARAT AZ EMBEREKNEK

A látszólag lehetetlen álmokat most elkezditek elérni és a Föld összes lakója, akik elképzeltek maguknak egy vidéket, amit terveztek, mint egy hihetetlen jutalmat mindazért amit el kellett viselniük, hogy címzettjei lehessenek egy ilyen csodálatos ajándéknak. Ez a nap most gyorsan közeledik. Területeteken áll, éppen előttetek, és amikor ezen metaforákat használjuk az általában azt jelenti, ezek előttünk vannak meglehetősen kis távolságra, azonban ti valóban közeledtek, minden egyes nappal közelebb juttok hozzájuk és ez az amiért a „hamarosan” vagy az „előttünk álló napokban” kifejezést használjuk, mert ez a legjobb amit tehetünk.

Hiszitek vagy sem, nem tudjuk mikor fogtok elérkezni ehhez a következő mérföldkőhöz. Még nem tudjuk drága barátaink, mikor fogják az emberiség első tagjai átlyukasztani, hogy így fogalmazzunk, a dimenzionális réteg buborékát. Ez az, amire még mindig vártok. Nem ránk vártok, hogy tegyünk valamit. Azt lehet mondani, hogy mi vagyunk azok, akik várnak rátok, habár elmondjuk nektek, hogy nem ülünk ölbe tett kézzel várva bármire is, mivel nagyon szorgalmasan dolgozunk minden egyes nap, minden nap végig, ami számotokra lehet éjszaka és végig azon ami nektek egy hetet jelent. Ezután kezdjük újra elölről az állandó folyamatos mozgást és az amit mi teszünk az, hogy segítünk nektek áttörni ezen a buborékon.

Ez az, amit minden nap teszünk számotokra. Nem heverészünk körben és vesszük ezt könnyedén, mialatt ti elvégzitek az összes munkát, mint már mondottuk, itt vagyunk segíteni és segíteni fogunk benneteket éjjel-nappal, ahogyan mondjátok, mert ez az, amiért ideérkeztünk és amíg itt tartózkodunk, semmi mást nem fogunk csinálni amíg be nem fejezzük feladatunkat és elkezdjük kísérni az elsőket közületek fel és keresztül azon dimenzionális rétegeken, amelyek oly sokáig elválasztottak bennünket. Néhányatok számára ez hosszú idő volt, amióta dolgoztatok, éltetek és érintkeztetek velünk, barátaitokkal és családotokkal a magasabb dimenziókból. Látjuk, hogy sokan közületek elfelejtették mit jelent parancsnokságunk alatt dolgozni hajóink fedélzetén. Ha tudnátok emlékezni rá, egyértelműen emlékeznétek arra, hogy mi nem lézengünk körös-körül, hogy fáradhatatlanul, szolgálatban dolgozunk és megtiszteltetés parancsnokságunk számára és a mások szolgálatába vetett hitünk a miénk, amit bizonyos tekintetben mondhatnátok jótékonyságnak másokkal szemben, habár nem tekintjük ezt jótékonyságnak, úgy mint ti tehetitek.

Mi úgy tekintünk erre, mint amilyenek vagyunk, ez az amilyenek vagyunk. Ez a mi életünk, ezek a reményeink, ezek az álmaink, ez minden számunkra és rólunk, és ez mások segítése. Képesek vagytok látni ezt és képesek vagytok elkezdeni emlékezni erre, mert sokan közületek – igen – tagjai szervezetünknek, az Ashtar Parancsnokságnak. Nem csak páran vannak közületek, akik inkarnálódott képviselői szervezetünknek, nem. Szép számmal akadnak közöttetek, és ez a szám meglepő lehet. Azt mondhatjuk, hogy népetek között körülbelül két-három millió közületek az, aki szervezetünk tagja. Meglep ez benneteket? Meglepő ez a szám? Ez a szám jóval nagyobb, mint gondoltátok? Úgy gondoljuk, hogy ez a szám meghaladná azt a számot, melyet sokatok a szeme elé képzelhetett figyelembe véve a csekély létszámát azoknak közületek, akik felébredtetek és feleltetek a valódi isteni célotokra (tervetekre), küldetésetekre itt, a másokért és e bolygóért való szolgálatban is. A bolygótok szintén – mondhatnánk úgy is, hogy – egy ‘másik’ lény, mivel ő is egy lény. Egy érző, lélegző, tudatos és érzelmi tapasztalatokat szerző lény.

Ő nem csak egy szikla az űrben úszva, ahogyan sokan közületek elképzelhetnek egy bolygót. Ő él. Ő lélegzik fáin keresztül, ezek a tüdeje. Iszik saját vizéből és felszívja azt talaján keresztül. Jéggel hűti magát és a nappal melegíti. Az élet lényegével táplálja magát, szeretettel, azzal a szeretettel, amit kap szőrös kis teremtményeitől, a rovaroktól, a madaraktól, a halaktól, mindenféle állattól és az emberektől is. Ez az, ahogyan a szeretet, amivel rendelkezik és átad nektek viszonzásra talál. Oly keveset kér, mégis oly sokat ad. Látjátok milyen sokat ad nektek? Otthont, menedéket ad nektek, anyagokat ruháitokhoz, rengeteg ételt, rengeteg vizet, felhőket ad, hogy megvédjenek benneteket a nap égető sugaraitól és meleget ad, hogy megvédjen benneteket hideg időszakaitól. Ellát benneteket tanulmányokkal, szórakozással, izgalommal és kalanddal. Nyújt számotokra rejtélyt, csodát, kihívásokat és teljesen lélegzetelállító szépséget.

El tudjátok képzelni néha, hogy mennyire gyönyörű Ő? Mi igen, mivel utaztunk sok ilyen helyre Univerzum szerte, és azt kell mondanunk, hogy nincs sok olyan hely, ami ennyire gyönyörű lenne, mint Ő. Szeretnénk, hogy emlékezzetek erre, és szeretnénk, hogy elgondolkodjatok ezen, ha legközelebb elhaladtok egy gyár vagy erőmű mellett, ami szennyezi égboltját, talaját és vizét. Emlékezzetek erre, ha legközelebb szemétkupacokat láttok egy mezőn vagy erdőben. Emlékezzetek erre, amikor egy újabb szakaszt vezettek le az aszfalton, ami úgy borítja be Őt, mint hegek egy csodálatos gyermeket. Emlékezzetek erre, mert mi segíteni fogunk nektek mindezt megváltoztatni, de mindig is szerettük volna, hogy emlékezzetek arra, ami vele történt, és szeretnénk, hogy mindent megtegyetek azért, hogy ez bizonyosan soha többé ne történhessen meg.

Erről mi is meg fogunk győződni, mert mindig itt leszünk valamilyen formában vagy másban, képviseletben, figyelni rátok, kapcsolatot tartani veletek, megfigyelni mindig mi folyik ezen a bolygón, mert Ő egy nagyon különleges hely. Ő egy kicsit más – mondhatjuk – mint bármely más hely ebben az egész Univerzumban. Egy kissé szeretnénk ecsetelni nektek hogyan és miért olyan szépségesen egyedülálló. Ő annyira értékes, mivel egy kicsit másképpen épült. Nevelés – ahogyan ti mondhatjátok – egy kissé bonyolultabb volt, egy kicsit gondosabb, egy kicsit jobban istápoltabb, és részt vett ebben az egész Világegyetemből sok más bolygó, mert itt történt ezen az isten háta mögötti előőrsön távol ezen gyönyörű Galaxis központjának közepétől, ahol sok nagy elme mindenhonnét az Univerzumból összejött és kiválasztotta ezt a bolygót, ahová meg lett építve egy nagyon különleges civilizáció. Egy hely, ahová az egész Univerzum minden egyes Galaxisából érkezhettek lények és egyesültek testvériségben, közjóban, szeretetben és egymás szolgálatában.

Itt volt az, hogy ez több lenne vásári területnél, egyetemnél, ha úgy tetszik, nagy konferencia teremnél, egy olyan hely, ahol az összes különböző fajtájú lény az összes különféle fajtájú életből eljöhet ide és megoszthatja egymással utazását, történeteit, történelmét, kultúráját és ajándékait. Ez a bolygó méltó hely volt erre, egy nagy könyvtár, egy élő, lélegző és érző könyvtár, ahol az összes ember, aki idelátogat vagy itt él sétálhat az erdőn, mezőn vagy virágokon keresztül és tanulhatja az összes különböző faj történelmét, kultúráját és világát szerte ezen Világegyetemből. Kérdezhetitek hogyan lehetséges ezt megvalósítani.

Nos, hogyan történik ez, mondjuk, felmásztok egy gyönyörű fára, és ez a fa valóban elkezd beszélni, ha ti beszéltek hozzá. Elkezdi megmutatni nektek történetét, honnét jött, ki termesztette őt, hogyan él, lélegzik, gondolkodik, és elmagyarázhatja nektek azon nép és bolygó kultúráját, ahonnét ideérkezett. Mondjuk, ezután egy virágokkal teli mezőn sétáltok keresztül és köszöntök nekik, és ők, a virágok visszaköszönnek nektek. Megkérdezhetitek őket milyen fajtájú virágok és ők elmondhatják ezt nektek. Megkérdezhetitek őket honnan érkeztek és elmondhatják ezt nektek. Megkérdezhetitek őket arról, kik azok az emberek, akik idehozták nektek a gyönyörű virágokat és ők elkezdik népük történetét leírni.

Mit gondoltok erről? Úgy gondoljátok, hogy ez egy csodálatos látomás, amivel ezen lények, akik ideutaztak és közösen tanácskoztak, előhozakodtak? Nos, ez az igazság Drágáink. Ez igaz történelme bolygótoknak és van számotokra egy meglepetésünk. Semmi sem változott. Nem dobták ki vagy felejtették el régen ezt a tervet a szélfútta idő elévülési homokján keresztül, nem. Még mindig ez a terv és ez még mindig nagyon életképes és lehetővé teszi számotokra megtapasztalását éppen annak, amire ezt a bolygót tervezték és faragták. Mit gondoltok erről? Izgalmas ez és meglepett benneteket? El tudjátok hinni, hogy elérkezik majd egy nap, amikor sétálhattok az erdőn keresztül és beszélgethettek az összes különböző fajtájú fával és ők el fogják szavalni nektek hosszú történetüket és a kultúrát, ami idehozta őket, erre a csodálatos kis kék bolygóra, mely méltóságteljesen úszik ezen gyönyörű Tejútrendszer szélén.

Amit itt elmondunk, az az igazság Drágáink, és ez a látomás, amit elképzelünk bolygótok számára a mai napig. Ti, a Föld lakói, az ő gyermekei vagytok, mindannyian testvérek és az egész bolygó a ház, az otthon amin osztoztok. Szeretnénk, hogy mindig emlékezzetek erre, amikor legközelebb problémátok van másokkal és ők mondhatnak valami olyat, amivel nem értetek egyet, és úgy érzitek kénytelenek lesztek visszavágni nekik kemény szavakkal vagy inkább egy ellenséges rezgéssel. Csak szeretnénk emlékeztetni benneteket arra, hogy milyen fajta különleges hely ez az otthon, amelyet megosztotok velük, és azt, ha ti és mások nem lennétek ugyanilyen különlegesek, nem lehetnétek itt, mert csak bizonyos egyének lettek „kiválogatva”, használhatjátok a „kiválasztott” szót is ha szeretnétek, mivel ősi szövegeitek közül néhány a kiválasztott szót használja a kiválogatott helyett, ez az egyetlen különbség. Mi egyszerűen elkezdtük használni a kiválogatott szót, de ez akkor történt, amikor ősi könyveitek íródtak, hogy mi, igen mi voltunk, döntöttünk a kiválasztott szó mellett.

Most már kezditek látni, hogy kik lehetünk mi? Igen Drágáink, mi vagyunk mindazon „Istenek”, amiről beszél a Szent Biblia, a Korán, a Tóra, az egyiptomi kéziratok, összes csodálatos, gyönyörű és sok szempontból pontos ősi szövegetek, lelki, vallási – ahogy ti mondjátok – történelmi könyveitek és a kőfaragványok. Igen, mi vagyunk az „Istenek”, ahogy ti hívtatok bennünket és sokan közületek még használják az Isten kifejezést, de ti nem úgy látjátok, hogy ez az egyetlen különbség. Megismételjük, hogy mi egyszerűen nem utalunk magunkra Istenekként úgy, ahogyan azt talán merészelték néhányan közülünk évezredekkel ezelőtti időszámításotokban. Ez nagy zavart okozott, ahogyan ma is sokan vitáztok egymással arról, hogy vajon egy Isten létezett vagy sok Istenség, vagy a hamis Istenségekről, és azt mondjuk nektek ez valóban inkább a leegyszerűsítés kérdése és nagyon könnyű ezt megérteni.

Mi, az Ashtar Parancsnokság tagjai és testvéreink, a Fény Galaktikus Szövetsége is, itt voltunk már akkor jó hosszú ideje. Hajóinkban utaztunk, melyek meglehetősen csinosnak tűnhettek az itteni emberi népességnek, ha el tudjátok ezt képzelni, és rendelkeztünk nagyon fejlett technológiai eszközökkel, eszközökkel amikkel azelőtt sohasem találkoztak. Így természetesen azt hihették, hogy valami másabbak vagyunk mint ők, távol álltunk tőlük és meghaladtuk képességeiket, ami egyáltalán nem igaz, ezt szeretnénk tisztázni egyszer és mindenkorra. Mi vagyunk ti, így hogyan különbözhetnénk annyira tőletek? Mi egyszerűen rendelkeztünk olyan eszközökkel, technológiákkal, és ruházattal amivel ők nem, mert ők – mondhatjátok – „gyerekcipőben jártak”, habár egy párezer évvel ezelőtt, tekintetbe véve azt, hogy itt vagytok százezer évek óta az valóban nem egy csecsemőkor, nem, de szakkifejezéssel élve igen, fejlődési szakaszban voltatok ami több volt egy gyermek világánál, mivel nagy lépésekben süllyedtetek „lefelé” – mondhatjátok – vagy a maradoztatok le inkább pontosabb lenne.

Az emberiség és civilizációja visszatért egy szuperfejlett technológiájú világból egy olyan korba, ahol az apróbb pontokat tanultátok – mondhatjuk – a gazdálkodást, a vadászatot és a gyűjtögetést. Nem egyszerre mindet, de különböző időszakokon keresztül. Modern kori történészeitek, régészeitek, és tudósaitok azt hiszik ez volt születésetek, amikor csak tanultátok ezen dolgokat, de emlékeztetünk benneteket arra, hogy egyáltalán nem tanultátok ezeket, egy bizonyos módon újratanultátok őket, mert végeztetek már ilyen típusú munkát azelőtt, de az nem itt volt és nem ezen a bolygón, nem.

Megtanultatok gazdálkodni, vadászni, gyűjtögetni és háziasítani az állatokat, és minden ilyen dolgot itteni őseiteknek tulajdonítottatok ezen a bolygón, távol attól a bolygótól ahonnét eredetileg érkeztetek, ahol először kezdtetek el civilizációkat építeni. Látjátok? Amikor ideérkeztetek távol álltatok a mezőgazdasági szabványok és gyakorlatok tanulásától. Amikor idejöttetek teljesen tájékozott lényként éltetek egy teljesen működőképes technológiájú világban, egy fejlett világban, technológiailag sokkal fejlettebben mint a mai. Sokkal fejlettebbek voltatok lelkileg, szellemileg, érzelmileg és tudományosan is, mint ma.

Igen, ez az, amire néhány ősi szövegetek az „ember bukásaként” utal. Az „ember bukása” nem volt a ti itteni utazásotok vagy indítékotok vagy okozta ittléteteket, ezt szeretnénk tisztázni. Az ember bukása egy olyan időszakra utal történelmetekben, amikor egy kataklizma okozta fejlett társadalmaitok zuhanását az óceánba, és okozta sokatok számára mindennek kezdetét újra, egészen a kezdetektől, ahol újra kellett tanulnotok a gazdálkodást, a vadászatot, gyűjtögetést, halászatot, az állatok háziasítását, és újra kellett tanulnotok, hogyan bánjatok egymással, dolgozzatok együtt és szocializálódjatok egymással, mert látjátok, ami itt történt egy tragédia volt, amely csak kevés túlélőt hagyott közületek, és amikor ez történik ott bekövetkezik egy visszafejlődési időszak, mert oly sok tudásotok, fejlettség és kifinomultság elveszett mélyen a tenger alatt.

Tisztábban értitek ezt most, Drágáink? Látjátok, hogy történelmetek egész ábrázolása csak egy hatalmas hamis történet, egy megtévesztő történet, egy szépirodalmi mű? Sohasem voltatok primitív lények ezen a bolygón. Nem voltatok azok, amire tudósaitok, történészeitek és régészeitek barlanglakóként utalnak, ez visszataszító, ez egy hazugság. Nagyon magasan fejlett lényekként érkeztetek ide, oly sok különböző bolygójáról ennek a Világegyetemnek, és ez kultúrája ennek a bolygónak, ezek testvéreitek ezen világokról, akiket a legjobban sértenek ezen rágalmazó ábrázolásai történelmeteknek és az a név, amit adtak őseiteknek, barlanglakó. Ez az, amit régi könyveitek istenkáromlásként írnak le. Ez istenkáromló.

Mi fogjuk, segítségetekkel, mivel ti itt voltatok és emlékezni fogtok arra, hogy itt voltatok, újraírni összes ősi szövegeteket beleértve és itt szeretnénk tapintatosak lenni, könyvek gyűjteményét, amire ti úgy utaltok mint Szent Biblia, mert sok gyönyörű történetet és történelmi ábrázolást tartalmaznak csodálatos lapjai és mi, azok akik ugyancsak itt voltunk történelmetek ezen időszakán keresztül, szeretnénk egyszerűen még pontosabbá tenni ezt, több életet vinni bele, feltölteni néhány űrt – ahogy ti mondjátok – és tisztázni néhány tévedést, zavart és egyenesen istenkáromlást.

Ez az, amit mi veletek együtt meg fogunk tenni, és ne aggódjatok azok miatt, akik azt hiszik, hogy nekiállunk kitörölni néhányat a sok lefestett alakból ezen ősi könyvetekben, mert a legtöbb része, az összes szereplő akiről olvashattatok ténylegesen élő, lélegző lény itt ezen a bolygón, és újra elmondjuk, a legtöbb rész az ő életük és meséjük volt, nagyon pontosan leírva, igen. Mit gondoltok erről? Szeretnénk látni, hogy megbeszélitek ezt ma magatok között, megbeszélitek kire utalhattunk, és megvitatjátok, hogy meglepett-e ez benneteket. Azt hiszitek, hogy a Szent Bibliában idézett történetek irodalmi művek voltak, munkái több mint kreatív elméknek, vagy azt gondoljátok ezen könyveket csupán a ti irányításotokra állították össze és így ezek munkák, melyeket a bűnöző cabal tagjai vagy fizetett íróik teremtettek?

Elmondjuk nektek, hogy nem ez a helyzet és sok ezen történetek közül nagy részben igaz, meglehetősen pontos beszámolója az igazi történetnek és sok testvéretek életének, akik talán még visszatértek ide inkarnációs alakban, hogy újra veletek legyenek itt, ma világotokon. Mit gondoltok erről? Izgalmasnak találjátok? Meglepőnek? Megnyugtatónak? Nos, el fogjuk mondani nektek és nem szeretnénk bármiféle meglepetést is elrontani, amink számotokra van az érkező napokban, de elmondjuk nektek kétségtelen, hogy van sok személy, aki felékesítette oly sok lapját könyvgyűjteményeteknek, amit Szent Bibliaként ismertek, hogy ők sétálnak, élnek, lélegeznek, gondolkodnak és éreznek ma világotokban. Ők testvéreitek, és tagjai lehetnek még szervezetünknek vagy testvéreinknek a Fény Galaktikus Szövetségében.

Mit gondoltok erről? Meglepő az, hogy néhány főbb történelmi alakotok a Bibliából tagja lehet egy vagy két szervezetünknek? Úgy érezzük ez sokatokat meg fogja lepni, és érezzük nagy felháborodást fog kiváltani néhányatokból, akik olvashatják ezen sorokat, akik valamilyen oknál fogva azt hiszik, hogy ezen történelmi alakok sohasem voltak tagjai szövetségünknek. Megkérdezzük tőletek, mi vezetett arra benneteket, hogy ezt higgyétek. Elhiszitek azt, hogy ők akik annyira szerettek segíteni az embereken, embertársaikon évezredekkel ezelőtt, feladják azt ami a legjobban inspirálta őket? Gondoljátok azt, hogy átlépnének más gyakorlatára és módszerére az életnek? Vagy azt gondoljátok, hogy ők az első érkező esélynél visszatérnek ide folytatni azon munkájukat ami inspirálja, motiválja őket, amitől úgy érezhetik élnek, visszatérnek ide és szeretetben, jóságban és mások szolgálatában folytatják „küldetésüket”? Igen, kapcsoltatok már?

Ők egyének egy csoportjához tartoztak, férfiak és nők, akik évezredek óta sétálnak városról városra bolygótok száraz, felperzselt földjén, és prédikáltak mindenkinek, aki meghallgatta azt. Prédikáltak egy jobb útról és megosztották üzeneteit a reménynek, szeretetnek, békének, jólétnek és a jó akaratnak az emberek felé, minden ember felé és ebben benne foglaltatik minden nő és gyermek egyaránt. Ezen férfiak és nők valóságosak voltak. Léteztek. Történeteiket pontosan ábrázolják a lapok, amire úgy utalhattok, mint Újszövetség. Ők akkor küldetésen jártak és küldetésen vannak ma is. Sohasem hagyták abba a munkát feladatukon. Misszionáriusok voltak és azok ma is, és tiszteletben álló tagjai szövetségünknek, az Ashtar Parancsnokságnak, és testvéreinknek a Fény Galaktikus Szövetségének.

Ez az, amit ma csinálnak, mert többé nem kell mérföldeket és mérföldeket sétálniuk a poros úton széllel és homokkal beterített arccal, hogy elérjenek egy újabb várost és prédikálják szavaikat egy sziklán állva. Ma igénybe veszik a szállítás egy másik formáját, ami különböző földekre és különböző bolygókra viheti őket szerte ebben az egész Galaxisban, és ezen egész Univerzum minden egyes Galaxisában. Ez az, amit ők ma csinálnak. Sohasem hagyták abba, habár megismételnénk, mi egyszerűen nem használjuk a „prédikál” szót többé, mert ez elavult, régies és e helyett a „sugározzuk fényünket” kifejezést használjuk, mert igen, ők olyanok, mint mi, mint ahogyan azt néhányan közületek gyaníthatták végig. A kezdetektől fogva nagyon intuitívak vagytok és azt mondjuk nektek bravo, szép munka, mert láttátok amit oly sokan nem.

Fivéreitek és nővéreitek vagyunk, akik visszatértek ide folytatni küldetésüket szeretetben, jóságban, mások szolgálatában és jó akarattal az emberek felé. Mi vagyunk az Ashtar Parancsnokság.

Csatornázta: Greg Giles
Magyar nyelvű fordítás: Lily-of-the-valley
Forrás: ascensionearth2012.blogspot.com

Reklámok